Összes oldalmegjelenítés

2011. április 27., szerda

Mindennapjaink

Két új időpont.
2011.05.13. ráadásul péntek 13. Ami eddig az életemben túl nagy szerencsét nem hozott. Életem első egyesét is péntek 13-án kaptam ének-zenéből 6. osztályban. Érdekes, hogy mikre nem emlékszik az ember. Azt mondják, ahogy öregszünk, egyre régebbi időkre vissza tudunk emlékezni. Velem biztosan nem ez történik, mert én örök ifjú vagyok. Szóval péntek 13. Védőnő. Súlymérés, vérnyomásmérés, pisi ellenőrzés és más semmi.
2011.05.16. Az újabb UH. A genetikai UH. Akkor leszünk 19 hetes áldott állapotban. Ha minden jól megy, már a nemét is meg tudják mondani ennek a kis rosszaságnak. 
Eddig nem foglalkoztatott, mi van a lába között... amióta egyik reggel megvilágosodva fel nem keltem, hogy kislány. Az ismerősi körömben 100%-os találati aránnyal megmondtam a születendő baba nemét. Sőt volt olyan is, aki végig kislányt várt, az UH is azt mutatta, hogy puncis... s egy megérzés alapján csak én vettem neki fiús rucikat. S tényleg kukis lett. 
Most azért foglalkoztat a neme, mert kíváncsi vagyok, hogy magamnál is bejön-e megérzés?!
Mégsem merem Dorkának szólítani, mert ha mégis fiú, már a legelején rontok a gyerek indentitási dolgain. Az meg milyen ciki lenne, ha Zalán létére előbb fordulna meg egy férfi fenék után, mint egy női után... mindegy, akkor is a mi gyerekünk lenne. 
Ha lány lenne, egy dolgot sajnálnék, hogy egyszer úgyis megdugnák... nekem ez a vesszőparipám... csak ne egyszerre nyolcan.

Szóval a konklúzió, mindegy, csak egészséges legyen.

Pötty nagyon mocorog. Főleg délelőtt 9-11 között és este 9-től. Nagyon aktív baba már most. Remélem ez kitart élete végéig. 5-féle mozgást figyeltem meg: amikor egy levegőbuborék végigfut simogatva, csiklandozva a pocakom belső falán. A másik Zsu szavaival élve olyan, mintha a szemidegem rángana. A harmadik a hascsikaráshoz hasonlít. A kedvencem, amikor már sokat dolgozom, vagy sokat ülök, akkor jön a keményebb figyelemfelhívás. Na ez az, amit nem tudok semmihez sem hasonlítani, mindenesetre nem kellemes... és van a kedvenc, amikor Krisz kezéhez bújik lágyan. Most már sokszor érezhető kézzel is. 
Szombaton kicsit pánikba estem. Nem éreztem egész nap Pöttyöt, nem hallottam a sztetoszkóppal sem. Mire rájöttem, hogy alszik... végigaludta a húsvéti készülődést, viszont éjjel annál aktívabb volt. Elfáradt ő is, ahogy én is. Most 2,5 nap volt a sütik megsütése és a 45 négyzetméter kitakarítása. Egyébként, ha nagyon alapos vagyok, fél nap; mindez. Lassulok. Nem baj. Ez most a Pötty-üzemmód. Már elég rég rájöttem, hogy nem sietek sehova s minden megvár. Így is, úgy is elkészülök mindennel.
Viszont tele vagyok energiával. Annyi mindent csinálnék. Sajnos többet is dolgozom, Ebből vissza kell vennem, mert most kímélni kell magam. Tegnap már olyan fáradt voltam, hogy elaludtam délután, s csak este fél 9-kor keltem fel.

Ma Zsunál és az ő Áronjánál voltunk Pöttyel. Imádom őket! Zsuzsival nagyon szeretek beszélgetni, igazi szókimondó nőszemély. Áron, meg egyszerűen szerelem. Legalábbis részemről biztosan. Olyan okos, olyan ügyes és annyira zabálnivaló... és szép... és barátságos... és jószívű... és aranyos... és zabálnivaló... és szép.... és barátságos... és...
Szóval csak superlatívusokba tudok beszélni róla és anyukájáról is. Minta, követendő példa Zsuzsi, ahogy bánik a gyermekével. Nem dramatizálja túl, ő ösztönösen jól csinálja, ösztönösen jó anya. Én még ilyennel nem találkoztam, csak olvastam róla. Áron sokkal fejlettebb koránál. Kiegyensúlyozott, jó, mosolygós baba. Zsu, ha kell megregulázza, de annyira következetesen csinál mindent, hogy le a kalappal előtte. Mindig előre gondolkozik. Ezt és azt azért csinálom, hogy később ez és az legyen belőle. Hülye szó, de egy folyamatban neveli a gyereket, aminek ok-okozata van és a saját dolgát könnyíti meg a módszereivel. "ENNYI!"
Le a kalappal, van követendő minta. Az biztos anyám után minden egyes dologban Zsu szava lesz a mérvadó. Mindig mondom neki csúnyán kifejezve, hogy őket csak mutogatni kellene!
Így is lehet... nagyon becsülöm Zsut, hogy a nehéz kezdet ellenére nagyon szuper anya! 

Görcs. Has elmúlt, van helyette láb. Talp, vádli, comb, lábujjak. Soha életemben nem görcsölt a combom. Nem is gondoltam, hogy lehet ilyen. Jelentem, van ilyen. Magnéziumot és kálciumot javasoltak. Mindkettőt szedem dupla dózisban, mégsem használ. Túl sokat nem akarok belőle szedni, hisz' a gyereket sem akarom leszedálni napokra. Megpróbálkozom a levendula olajjal, masszírozva hátha segít. Ennél csak jobb lehet... a citromfű-olaj nem volt jó, sőt még jobban húzódott lábam. Most a próbálkozások ideje jön ismét.

A mellfeszülés elmúlt, a mellbimbó fájdalom megvan. Fázni nagyon nem szeretek... fáj; egyre nagyobb és sötétebb bimbóudvarral. Tényleg terhes vagyok! Bocs, állapotos!
Mell körfogatom 102 cm, pocak 95,5 cm. Krisz jegyzi egy fecnire mamapoci néven. 100 cm mell és 92,5 cm pocaknál tartottunk április 5-én. ma április 27-ét írunk.
Nekiálltam kenegetni stria és repedezés ellen a cicim és a pocakom. A pocak jól bírja, viszont senki sem mondta, hogy kell kenni a mellet. Egyik oldalon meg kell tartani, ki kell támasztani, a másik oldalon lehet kenni. Most kaptam az infót, amikor már kisebb repedések láthatóak rajtam, a bőr nyúlt egy kicsit, az esztelen masszázs miatt. Az ellenkező hatást értem el vele, de lehet korrigálni az új módszerrel. Ezt is megtanultam. 

Várjuk a következő időpontokat, a eseményeket és fejlődéseket. Hétfőre meglesz az AFP eredménye is, de nem lehet baj.

2 megjegyzés:

  1. Már megint lesz egy közös időpontunk! :)

    VálaszTörlés
  2. Alizom, milyen levendulaolajat használsz? Csak mert az aromaterapeuta szólna belolem, hogy hogy és mit alkalmazz. Írok privátban, jó? Vagy inkáb b itt?

    VálaszTörlés