Pénteken újra segget meresztettem 100 fokban szagosabbnál büdösebb emberek társaságában a terhesgondozóban. Vártam fél órát és mivel mostanában nem mindig tudom felmérni a tűrőképességem határát, gyorsan kerestem egy ismerőst, ami galád módon protekcióval egy óra alatt lerendezett és még a vérvételi eredményeim is meglettek. Nagyon utált a többi állapotos asszonyság, de nem érdekelt ... pedig már én is ki tudnám várni a sorom, mert nem dolgozom ... mégis végignézve az alig 20 hetes terhes kismamákat csattogós papucsban és az izzadságtól átázott teljesen ráfeszülős naciban és lekajált pólóban (tisztelet a kivételnek, akik velem együtt voltunk 4-en), nem vártam meg a 32. sorszám bekiabálását. Hozzátartozik a történethez, hogy az átlag életkor - szintén tisztelet a kivételnek, velem együtt szintén 4-re emelkedett a szám - 20. terhességi hét mínusz x volt és az x nagyobb, mint 3.
Szóval megkaptam a táppénzes papírom és a hét eleji vérvétel eredményét, ami nagyon rossz lett.
Felhívtam a dokim, montam neki, hogy minek mennyi az értéke; hujjogott, hogy ez így nem jó, meg úgy sem ok. Vérszegény vagyok vagyok, ám baromi vérzékeny. Az alvadásos teszt ismételten a béka segge alatt volt. Nem mintha most már bármin is lehetne változtatni, nem mintha bármi segítene a hátralévő pár hétben, napban. Szigorított fekvést írt elő, még több gyümit, zöldséget s a terhesvitamin további szedését, amivel már le akartunk állni, de ilyen vérkép mellett nem lehet. Hozzáteszem, megkérdeztem tőle, hogy ebben a kellemes 55 fokban ki a picsának van kedve még több cukros szart és még több zöldséget magába tömni. A gyümölcstől szó szerint ragad már a szám. A sárgarépa és társai a könyökömön jönnek ki. Emellé nem bírok enni sem, mert megdöglök a melegtől és úgy izzadok, hogy fél óránként tusolhatnék, ha lenne még bőr rajtam, amit a medencében nem áztattam ki. A jégakku sem segít túl sokat, de hát hiába van teszkós medencénk és hiába üldögélek benne napi 12 órából 11 és felet már kicsinál ez a hőség teljesen.
Tehát ... miután kipanaszkodtam magam az orvosomnak, adott egy olyan jó ötletet, ami hogy-hogy nem jutott eszembe: "Drágám, csinálja azt, ami jól esik, ne foglalkozzon semmivel, vigyázzon Dorkára és a Pepsi cóla ilyenkor már nem árt, de nem is használ ... " visítottam a röhögéstől, ilyen nincs! Orvos leszek én is ... meg vadakat terelő juhász ... látod elalszik anyuka ... aludj el szépen kisbalázs ...
A tűrőképességem határa c. definíció alatt több dolgot is értek:
1. Baromi gyorsan ki lehet hozni a sodromból az elmúlt egy hétben: egy rosszul megfogalmazott mondat, egy helytelen szó, vagy csak egy rossz nézés, esetleg uram bocsá' egy szóismétlés, vagy ha 2-szer kell elmondanom valamit ... és ugrok.
2. Ha rögtön, azonnal nincs meg valami, amit én most szeretnék, akkor szintén ugrok.
3. Ha Maja nem abban a hanglejtésben ugat, ugrok.
4. Ha nincs csoki fagyi véletlenül a fagyisnál, szóvá teszem.
5. Kibaszott meleg van ...
6. Ájuldozom, esek-kelek egy hete folyamatosan, aminek az eredménye 2-szeri hasra esés, több inszalag húzódás.
7. Folyamatosan hányingerem van ismét, ami szintén betesz.
...
Sorolhatnám még a dolgaimat, de még jó, hogy kimentünk a nyaralóba és ott túl ok mindenbe nem tudtam belekötni, mert az uram minden kívánságomat leste, így meg tudtam nyugodni pár napra és visszanyertem az önkontrolom valamelyest. Már csak az időjárás nyerné vissza egy hónappal ezelőtti állapotát, a 15-23 fokot és minden rendben lesz.
Szervusztok, szeretnek par kerdessel fordulni hozzatok, ti, kik olvassatok ezt a blogot. Hogy velekedtek arrol, hogy a parom nem egeszen 8 honappal ezelott itt adott eletet Angliaban a kislanyunknak es itt is hordta ki vegig a picit. Maga a kerdes az lenne, hogy mi a kulonbseg Aliz es kozte, mert:
VálaszTörlés-otthon hetente, kethetente kontrollra jar mindenki ES FIZET!
-folyamatosan vert vesznek, ultrahangoznak ES FIZET!
S lasd Alizt, visszamegy a fogorvosahoz kontrolrra, aki elozoleg ugy engedte el, hogy minden rendben, semmi porblema nincs a fogaival, erre par hettel kesobb fogat kell huzni, tomni is kell, tehat kerdezem en: mit csinalt ez a fogorvos azert a penzert, amit elozoleg kapott? Vagy talan csak a kovetkezo honapra is hagyott nemi eztra penzt ahhoz, hogy ha vissza jott nyarlasrol, ne kelljen szukolkdni?
A masodik eszrevetelem az, hogy otthon parhetente jarnak a kismamak vervetelre es erre kvazi harom hettel a szuletesi datum elott kiderul, hogy verszegeny.
Erdekes dolgok ezek mind.
...es mindezek utan meg a szules is penzbe fog kerulni, gondolom nem is keves penzbe...
A mi peldank: A parom, mint emlitettem, itt szulte meg a gyermekunket Angliaban. Nem volt havonta ket ultrahang, hanem osszesen ketto, nem volt haromhetente vervetel, hanem osszesen harom, a fogaszat az szinten teljesen ingyenes kismamaknak, sot az egesz egeszsegugyi ellatas onnantol kezdve, hogy kiderul, hogy valaki babat var. Tehat arra odafigyelnek, hogy minden rendben legyen a babaval es a mamaval, viszont a koltsegeket minimalizaljak, mivel azzal tisztaban vannak, hogy barmi problema tortenik a babaval vagy a mamaval, az nekik nagyon sokba fog kerulni, es igy maximalis a figyelem felejuk. Ha szukseg van ra, termeszetesen itt is akar heti ket-harom kontrollt is beiktatnak mindkettejuk egeszsege erdekeben. Es itt szeretnem csendben megjegyezeni azt a vicces tenyt, hogy mindez egyetlen pennynkbe sem kerult a kezdetektol fogva, a szulest is beleertve. Azt mar nem is akarom megjegyezni, hogy gyermekunk 16 eves koraig minden, de minden gyogyszert ingyen kap es az orvosi ellatasa is ingyenes. A paromnak sem kell fizetni a gyermek egy eves koraig, akar fogaszat, akar egy szemuveg, akar nogyogyaszati problema merul fel...
Utolso kerdesem, hogy nektek mi a velemenyetek, melyik rendszer mukodik jobban?
U.i: Ha itt az orvos vagy a szuleszno, vagy a nover akar egy huncut pennyt is megprobal elfogadni, akkor a budos eletben soha tobbe nem vallalhat es nem is kap munkat Angliaban, sot ez kiseri tovabb akar Europaban es a vilagban, tehat soha tobbe nem praktizalhat az egeszsegugyben.
Kivancsian varom a valaszokat es velemenyeket. Jo olvasast es jo egeszseget...vagy ahogy a banaszok mondjak: “Jo szerencset!”