Összes oldalmegjelenítés

2011. szeptember 14., szerda

NST, avagy a mai nap csodája

Elérkezett a szerda reggel! Kezdem a történetet kicsit korábbról. Elérkezett a kedd este. Dorka valami eszméletlen őrült nagy partyba kezdett a pocakomban. Hozzáteszem épp a tegnap írt poszban jegyeztem meg, hogy egyre kevesebbet mocorog, egyre nyugodtabb a babám. Kellett nekem elhamarkodott gondolatokat levezetnem. Szóval indult az esti dizsi fél 8 körül. Lezuhanyoztam, megborotvált Krisz - gyakorlunk az 5 perces fájások közbeni szőrtelenítésre - mert ugye dokihoz is készültünk vizsgálatra. Az egész éjszakát végig pörögte a csajom, majd reggel fél 7 körül elaludt. Természetesen egy percre sem hunytam le a szemem, a pár nappal ezelőtti elbaszott graffiti hasonlat már sokkal durvább formát öltött, nem találok szavakat magamra. Mindegy, nagy nehezen lezuhanyoztam ismét, kakaót, teát készítettem, felkeltettem az uram és Maját, reggelit adtam nekik, majd irány a bolt. Bevásároltam plusz banánt, sajtot, csokit és mivel a reggeli teának nem volt semmi hatása, kólát vettem. Ittam pár kortyot s oda is értünk a kórházba. Az első utam a mosdóba vezetett, pisi, kézmosás és irány a baromi kényelmes fotel fél órára. Az NST-s szoba kicsi, 3 fullextrás bőrfotel lábtartóval. Na, itt tudtam volna alukálni, de nem lehetett. Egy csaj volt bent velem, akinek Vivien babája lesz, később jött egy Noeles anyuka is. Rám kötötték a szalagot egy kör alakú izével egyetemben. Ez a kör alakú izé méri a baba szívverését és annak számát. Ez hozzá van csatlakoztatva egy monitorhoz, ahol lehet látni az előbb említett számot. Dorka baba szíve 148 és 180 között vert. 148-158 között volt nyugalmi állapotban, ha mocorgott, akkor ment fel 160-180 közé. Az elején úgy gondolta a hölgyemény, hogy bármi is történik itt, ő szunyókálni fog. Megnyomkodtam, könyörögtem neki, nem ezt beszéltük meg ... semmi  reakció. Megfenyegetettem, csúnyán szóltam ... semmi válasz 10 percig. Így hát jött az általam csak sokkolónak nevezett henger alakú valami, ami hülye hangot ad ki és ráz/bizserget. Dorkámat 3-szor megsokkolták egymás után. Na, ez nagyon nem tetszett az én kis drágámnak, így 20 perc alatt rögtön 47-szer nyomtam a gombot. Ugyanis minden mozgásnál meg kell nyomni a gépen található alsó kék gombot. Őrült tempót diktált a gyerek, az NST-s nővérkének nagyra meredtek a szemei, Bea, a szülésznő, aki szintén bejött - nagyon-nagyon rendes volt - csak mosolygott, hogy hiperaktív lett a gyerek pár másodperc alatt, aminek az elején még örültem is, de negyed óra után keményedések és görcsök jöttek az intenzív mozgás hatására. S a pocakhotel helyhiánya miatt sem esett már jól a túlzott mocorgás. Megtapogattak és csodálkoztak nagyokat, hogy ez bizony jó fájás, ez tágít rendesen. Mondtam nekik, hogy érzem, higgye el, hiszen a seggem is szorítottam már kínomban. Úgyhogy gép kikapcs, Maár doki elkap, értékelés 9-es, mert ébreszteni kellett Dorkát és mert túl sok a mozgás. Azt mondta a dokim, hogy a 8, 9, 10-es értékek nagyon jók. Így minden rendben, viszont aki 20 perc alatt 47-szer mozdul, az nem készülődik kifele. Türelem. Mindenesetre a dokimmal ma baromira nem voltam megelégedve. Engem nem érdekel az esti műszak, az 5 perc múlva már itt sem vagyok történet, mert nekem a saját gyerekem a legfontosabb én baromira leszarom, ki szült és mennyit az éjjel s hány órája dolgozik valaki. Vizsgálat elmaradt, az értékeléssel és a véleménynyilvánításommal együtt 2 percet nem tudtam beszélni az orvossal. Nem így készültem. Jó lett volna, ha megvizsgál, ha méhszáj állapotot mond, vagy hogy haladtunk-e előre valamit a homeós bogyóknak köszönhetően, de semmi. Csalódott voltam, amikor eljöttem. S még ráadásul Ő adta az időpontot NST-re majdnem lebaszott, hogy miért nem kedden jöttem ... mondom talán azért, mert maga kérte, hogy így jöjjek.
Mindenesetre elbasztam. Erre most jöttem rá hazafele a kocsiban. Nagyon beleéltem magam a múltkori jósolgatásokba, hogy Dorka előbb fog érkezni, hogy már mindjárt vége, hogy megindítják ... kár volt. 
Úgy kell hozzáállnom, hogy senkire sem hallgatok. Hivatalos, UH szerinti első kiírás időpontja október 1. Erre készülök. Leszarom a doki által mondott szeptember 15-22 közötti dátumot. Ha előbb jön, akkor majd
jól meglepődök és nagyon fogok neki örülni, de most beletapostak kicsit a lelkivilágomba és nem esett jól. Majd jön a lányom, amikor jönni akar, nyilván tudja mikor van itt az ideje. 
S eldöntöttem azt is, ha még egyszer valaki megkérdezi, hogy mikor fog megszületni, azt fogom felelni, hogy decemberre tuti a karjaimba lesz s akkor nem adok fals infót.  
Viszont a napi boldogságom is megvolt. Bea a szülésznőm kellemes meglepetést okozott. Tegnap felhívtam telón, hogy lenne pár kérdésem, mikor tudnánk beszélni. Ma bejött NST-re, megbeszéltünk minden még fel nem tett kérdésem, mire kiderült, hogy miattam jött csak be s nem is dolgozik ma. Nagyon megörültem neki és nagyon jól esett a lelkemnek, hogy valaki így figyel rám, s ennyire lelkiismeretes. 

2 megjegyzés:

  1. Szerintem próbálj megnyugodni! Annak, hogy a méhszáj hogy áll tul. nincs jelentősége, mert megjósolhatatlan, hogy meddig húzod azzal. Én inkább örülnék, hogy nem macerálnak.:-) A babának az a jó, ha addig marad bent, ameddig ő gondolja, terminus előtt nem szabad engedni semmiféle piszkálást, indítgatást, sokkal könnyebb és jobb a szülés, ha akkor történik, amikor a baba maga akarja.
    Én mindig azt szoktam mondani, hogy inkább 41 hétre kell felkészülni, mert különben iszonyat kínszenvedés lesz az utolsó pár hét.:-)

    VálaszTörlés
  2. Köszi Kicsinap a kedves és biztató szavakat! Ma már sokkal jobb a lelkivilágom és a hangulatom is ... túltettem magam a tegnapi csalódottságon! :)L&D

    VálaszTörlés