Összes oldalmegjelenítés

2011. október 2., vasárnap

Ez már vicc

A tegnapi amnioszkópia óta vicc a délutánunk, az esténk, az éjjelünk, a mai napunk. Elfogyott erővel- és türelemmel írom a blogbejegyzést, mert már nem tudom mivel elvonni a figyelmemet és nem tudom mivel kitölteni a 7 perces fájások közötti időszakot. Tegnap dél óta másodpercre pontos 7 perces fájásaim vannak. Este fél 8-ra tetőzött a dolog és a fájások erőssége is, amikor ugyanis eltört a mécses és ordítva kérdeztem Krisztiánt, hogy mi a fene lesz már, csináljon valamit, mert megőrülök annyira fáj és olyan régóta ... ő a hibás mindenért, ő csinálta ezt a szörnyeteget ide a hasamban ... más ennyi idő alatt megszül ... mikor lesz vége ... mikor mehetünk be végre a kórházba ... mikor múlik már ez a hányinger, ami kínoz ... a szívem úgy ver, majd kiesik ... közben hasmenésem van folyamatosan ... mikor megy el a magzatvíz?! Záporoztak a kérdések és a könnyeim is, miközben villámokat szórtak a szemeim. Az uram türelmének köszönhetően sikerült 20 másodperc alatt lecsillapodtam és eldöntöttem, hogy veszek egy jó meleg zuhanyt. Levendulát párologtattam a fürdőben, ez segített, nagyon jól esett, megnyugodtam és éjjel fél 2-ig semmi gondom nem volt a haskeményedéseken kívül. Nem fájt a derekam, nem görcsölt a hasam, megnéztünk egy vígjátékot és beszélgettünk. Lefeküdtünk aludni, még majdnem el is aludtam, amikor ismét a derekamban jöttek szépen sorra a nyilaló érzések a baromi erős mensis görcsökkel és a haskeményedéssel együtt. Gondoltam, akkor séta .... Kriszt bezártam ismét a hálóba, hogy ha menni kell, legalább ő pihenje ki magát valamennyire és ne keltsem fel a trappolásommal. Reggel fél 6-ig fel-alá sétálgattam, közben leültem, ha tudtam és kapaszkodtam is, ismét fürdő, levendula párologtatás, de nem hatott. Újra pityergés, de csak egy kicsi, hisz össze kell szednem magam. 6-kor elfeküdtem, mert teljes végkimerültség lett úrrá rajtam, elaludtam 9-ig. Azóta újra kínlódás. Fél 1 van és szűnni nem akaró teher. Kimostam már, letörölgettem, kiteregettem, fürdő- és gyerekszobát takarítottam, megöntöztem a virágokat, Maját levittem eüsétára ... valamit csinálnom kell ... Kriszt már az infarktus kerülgeti, percenként indulni akar a kórházba. Tulajdonképpen ugyanott tartunk, mint tegnap ilyenkor ... csak sokkal kevesebb krafttal. 
Engem ez a gyerek utál vagy a jó Isten nem szeret, mert ennyire nem baszhatnak ki velem. Hallottam már  olyanról, hogy napokat kínlódik valaki szülés előtt, de úgy gondoltam, hogy ezt a részét én letudtam a 36. héttől kezdve tartó jóslófájásokkal. Én nem így terveztem a szülésemet, a vajúdásomat meg pláne nem így akartam csinálni. Nem tudok már mit kezdeni a "kitartás!" és "majd még csak eztán jön a java!" kifejezésekkel és sajnálkozásokkal, mert herótom van már ezektől. Nekem már ne jöjjön eztán semmiféle java, mert az őrület határán állok. Aki ezt tanácsolja, megnézném, hogy tart ki full türelemmel 2 napja ... én olyan szívesen átadom akárkinek, bárkinek az elmúlt 2 napot, de jelentkező még eddig nem akadt! Nem is értem ... tegnap este még tudtam úgy gondolkozni, hogy nem számítanak a fájások, nem számít semmi sem, ez a szükséges rossz ahhoz, hogy hamarosan a kezünkben tarthassuk a babánkat. Na ez a filozófiát délelőttre kivertem a fejemből ... valamivel tartanom kell magamban a lelket és a szívem mélyén azt mondogatom magamban, hogy Dorkát akarjuk nagyon és mégiscsak kell nekünk ez a szaros. Van az asztalunkon egy UH kép a babánkról 33 hetesen készült .. amin olyan édesen mosolyog, hogy megtelik a szívem olyan szerelemmel, melyet csak egy nő érezhet egy gyerek iránt. Egy-egy elkeseredés alkalmával ránézek a képre és ez segít ... muszáj végigcsinálni, meg hát Majának is megígértük, hogy hamarosan kap egy játszópajtást, őt nem hagyhatjuk cserben. 
Egyébként annyi változás volt hajnal óta, hogy a nyákdugó távozott teljesen a szervezetemből. Tudom, hogy ez szülés előtt akár hetekkel is elmehet, de én bízom ... nekem már nem lehetnek hetek vissza, illetve a Tonic ivászatát feladtam, mert az csak hagyján, hogy a világ fájdalma rajta van az arcomon, amikor fogyasztom, de a hányinger minden fajtája és formája kijött rajtam emiatt. Úgyhogy a kinin szülésmegindító hatása ide vagy oda, ez nem segít, legalábbis ebben a formában nekem nem. 

4 megjegyzés:

  1. Draga Aliz! Egyfolyaban a fejemben jartok. Alig vartam, hogy haza erjunk es ranezzek a blogra, mert erzem, hogy nem epp a legjobb most neked. Ahogy olvastam ezt a bejegyzest, hasmenes, nyakdugo, derekfajas, gorcsok, mind totalisan a vajusad kezdetenek jelei. Tudom, hogy neked mar hetek ota vannak josoloid, tudom, szivem, remelhetoleg, igy tenyleg rovidebb lesz a vajudas. Nekem ket napig tartott a java, olyan dolgokkal, amiket te is leirsz, hogy most is kinoznak. Csak kerlek, ne takarits, ne torolgess, ne csin alj ilyenekt, hanem pihenj!!! Aliz, kelleni fog az erod, mert meg kell szulnod Dorka babat es azt Krisz nem tudja megcsinalni helyetted, hiaba lesz o kipihent. A seta, furdo, ok, de ne csinalj eztra dolgokat, hidd el, most nem annak van az ideje. Hetperces fajasokkal mindjart korhazba mesz, ne zsigereld ki megjobban magad, legyszives,jo?
    Nekem jol esett, ha ekkor mar Mikim dorzsolgette a derekam, meg a setak, es ha jottek a fajasok, belekapaszkodtam a nyakaba.
    Olelunk!

    VálaszTörlés
  2. Köszi Bogi! Nagyon aranyos vagy és köszi a tanácsokat is. Krisz nagyon dörzsöli a hátam, olyan aranyos! Nagyon sokat segít ilyenkor ez. Mára s a hétre, vagyis jövő hétre befejeztem a nagytakarítást és minden egyéb tevékenységet :) Rájöttem én is, hogy nem jó ez így, csak lefárasztom magam s nem lesz erőm szülni, ha kell ... csak az a baj, hogy ezek a 7 perces fájások 2 napja megvannak ... és még szerintem a közelben sincs az, hogy lassan indulni kell a kórházba :( jó lenne, ha igyekezne Dorka most már kibújni! Pussz nektek!

    VálaszTörlés
  3. Szia Liz!
    Bogi blogján futottunk össze, "Timcs" nem kifejezetten álnéven. Csak gondoltam, biztosítalak én is arról, hogy naponta többször is eszembe jutsz. Globális hatásaid vannak, hogy még hozzám is eljutottál!
    Én még messze vagyok a Te helyzetedtől, szóval tudom, hogy nem élhetem át teljesen, de mégis azt mondom, hogy próbálj meg arra gondolni, hogy x nap múlva már csak emlék lesz ez a két nap, és csak arra fogsz gondolni, hogy ott van Dorka. És ez azért korántsem a "sovány vígasz" kategória!
    (Egyébként nem tudom, nézed-e a Jóbarátokat, de ott a séta meg a minden mellett csípős kaják fogyasztásával és ,,azzal" is próbálkoznak. Nem tudom, hogy ez is csak kitaláció-e, vagy tényleg működik, de ott bejött.)

    VálaszTörlés
  4. Kedves Timcs! Igen, Bogi oldalán "találkoztunk", üdv az olvasók között! Örülök neked nagyon! Köszönöm a drukkot és örülök a globális hatásnak :)... ma ugyanaz a mondat jutott az eszembe, amit ide írtál:"hogy x nap múlva már csak emlék lesz" - ez a dolog ... ebben bízom én is. A csípős kaját nem próbáltam még, azon kívül mindent ... végül is ártani nem árthatok vele ... holnap leírom a hatást :)

    VálaszTörlés