Összes oldalmegjelenítés

2011. december 31., szombat

BUÉK II.

BUÉK egy kis kiegészítéssel:
s így kerek a világ :)

BUÉK!

Kívánunk mindenkinek sikerekben, boldogságban, gyermekáldásban gazdag boldog új évet! 
Kívánjuk, hogy ami az idei évben nem sikerült, az a 2012-es évben összejöjjön!
Kívánjuk, hogy a most pocakban lévő babák könnyen, szerencsésen és gyorsan kitekintsenek a nagy világba és a lehető legegészségesebbek legyenek!
Kívánjuk, hogy a szerelmek erősödjenek, a kapcsolatok ebben a nehéz időszakban még szorosabbra fűződjenek.
Kívánunk anyagi jólétet! - bár sokan azt mondják, hogy a pénz nem számít ... dehogy nem, nagyon is!
Szeretném, ha Dorka szépen, ügyesen fejlődjön, hogy gondja-baja ne legyen, hogy sokat mosolyogjon, beteg ne legyen, anyának, apának sok örömet okozzon a kis jelenléte. 
Az uramnak sokkal szerencsésebb évet, mint amilyen az idei volt!
Magamnak: hogy a szeretteimmel minden rendben legyen. Épen,egyben, egészségesen vészeljük át a 2012-es évet! 
Most pedig készülődünk Zsuék által szervezett szilveszteri babaZSUrra!
Jövőre ugyanitt!
Dorka, Liz, Krisz

2011. december 28., szerda

Karácsony képekben Dorka komenttel

Dorka fa kész, a karácsonyfa mellett lévő gyertyákat anya készítette. Csak azt nem tudom, hogy anya hogy szedi le a fáról a sok-sok piros díszt, ugyanis zöld háttérben nem látja. Na, majd én segítek neki!







Nagy munka után anyának édes a pihenés, nekem újabb meló következett: ökölszopás nagy cuppogással. 
S a legfontosabb célom a zoknim lerúgása a lábamról, amit anya már ezerszer rakott vissza. Gondoltam magamban tuszkold csak, úgyis leszedem ... így is lett. Kitartásom és makacsságom határtalan.





Anya ebben a csillogós cipőben tolta végig a karácsonyt s még most is van egy halovány mosoly a megfáradt arcán. Nagyon nagy arc. Ha felnőtt leszek - kábé 14 éves -Sacc cipői mellett ezt is magamévá teszem. Ez lesz a kopogós szandim.







Még itt egy karácsonykor kötelező fa mellett állós kép. Mivel kicsi vagyok még, így fa mellett tartós kép lett csak ... na de majd jövőre!
Hát a csúcsdísz nem épp tökéletes, mondhatni baromira nem az, de története van, ezért anyáék ragaszkodnak hozzá. Amikor apával az első közös karácsonyukra készültek és 23-án elmentek csúcsdíszt vásárolni, nem tudtak választani a szebbnél szebb portékák közül. Majd a sorok között járva egyszer csak beleesett a kosárba ez a dísz. Így ez lett a fa csöppet sem esztétikus éke. Nálunk ez marad már ...
Mivel anyának én voltam a legnagyobb segítsége, nagyon elfáradtam fél 8-ra, így apával a szokásos szeánszunk következett. Fél óra pancsi a meleg vizecskében. Aztán következett az esti szopi, majd az alvás. Ezekről nincs képem, nem tudom feltölteni nektek, de aki nem hiszi, járjon utána.














2011. december 25., vasárnap

Dorka első karácsonya

Eljött 24.-e délután fél 1. Dorka lefekvéshez készülődött, apa meghozta a fát, majd beraktuk a nappaliba és anya elkezdte díszíteni. Arany, bordó ruhát kapott a fenyőfa, miközben Maja nagy extázisban figyelte az eseményeket. Krisz, mint évben most sem láthatta a készülődést, Dorkának természetesen a Jézuska hozta a fát, így ő békésen szundikált a szobájában fél 5-ig. Annyira okos, ügyes volt egész héten, a legnagyobb segítségem ő volt nekem. Szóval 1óra alatt végeztem, még egyszer összeporszívóztam, felmostam és tökéletes volt a lakás higiéniája és karácsonyi pompája. Egy kívánságom volt, hogy most ne történjen semmi gikszer. Ugyanis, minden alkalommal, amikor valami fontos dologra készülök, valami sosem stimmel. Közben még gyertyát készítettem, arany szalaggal ünnepi köntöst kapott, közben elkészült a hidegtál, a sütiket felszeltem, kicsinosítottam magam, megjött apa is, ő is elrendezte magát, karácsonyi zenét kapcsoltam, majd megérkeztek Krisz szülei, testvére és egy családi jó barát, Kati. Dorka fél 6-kor kelt csak fel, így amikor kihoztam a szobájából nagy meglepetéssel konstatálta, hogy egyrészt többen vagyunk, mint kellene, másrészt mi ez a csilli-villi akármi, aminek ráadásul még fura szaga is van. Nagyon aranyos volt a csodálkozással teli kis pofija. Felöltöztettem a babámat egy tündéri kis szoknyában, melyet anyától kapott még, majd megtörtént az ajándékozás. Mi saját készítésű bonbont és egy süti egyveleget adtunk Dorka naptárral és Dorka képeslappal együtt. A naptárat Dórinak köszönhetjük, nagyon ügyesen megcsinálta nekünk. Kaptunk: kabátot, pulcsit, zoknit, süteményes könyvet, álomfogót és gyékény alátéteket. Dorka forgót kapott az ágya fölé, egy fejpárnával. Anyósomék ettek, Dorkáztak egy kicsit, majd hazaindultak. Dorka jól viselte a tömeget, bár a végére már nagyon nyűgös volt annak ellenére, hogy tejcizett cumisüvegből és egy kis banánt is kapott desszertnek. Összepakoltam a lakást, elmosogattam, addig Krisz szórakoztatta a manónkat, aki nagyokat sikogatott és fülig érő szájjal 'beszélgetett' vele. Majd felhívtam anyáékat és hirtelen, amikor felvette a telefont, elpityeregtem magam, őrülten hiányoztak. Az első nélkülük, otthon nélkül töltött karácsony volt. Majd Dorkát megfürdette Krisz, én lefektettem aludni és kettesben ültünk az urammal a fa előtt és baromi fáradtan mosolyogtunk egymásra és boldog karácsonyt kívántunk egymásnak. Illetve azt, hogy minden karácsonyunk legyen ennyire szeretetteljes és mindig tudjuk a családdal együtt tölteni az ünnepeket. Ma anyáék voltak nálunk. Olyan jó volt!!!!! Nagyon vártam már őket! Együtt voltunk, rengeteg mindent kaptunk tőlük a saját készítésű citrus lekváraktól a Dorkának való pelusig mindent! Tele a fa alja! Dorka nagyon élvezte a társaságot. Anyát ismeri, apával keveset találkozik, mégis imádják egymást. Szívmelengető volt látni így az egész családot együtt, nálunk, már a lányommal kiegészülve. Anya most is segített, szegény Sári beteg volt, Erzsi is beszélgetett Dorkámmal, készítettünk pár fotót, majd elindultunk anyósomékhoz ebédelni. 3-kor jöttünk el tőlük, mert Dorka már nagyon nyűgös volt, valahogy idegen a hely neki és az alvás is kimaradt, a szopi sem volt az igazi ... így hiába a tologatás, hiába a fenékrázás, eltört a mécses és nem lehetett összeragasztani. Mi elindultunk haza anyáékkal egyetemben, csak ők még 80 km-rel arrébb álltak meg. Itthon Dorkát megetettem, lefektettem aludni, pihent egy órát, addig mi Krisszel beszélgettünk, majd felkelt a Kincsünk, játszottunk, Madagaszkarácsonyt néztünk, amit végig stand up-olt, felteszem majd ide a blogba,, érdemes meghallgatni, egy tünemény volt! Ismét eltelt a nap, fürdés, szopi, fekvés sorrendje következett és végül ismét kettesben maradtunk az urammal a fa alatt és jó volt együtt lenni, csak úgy, egymás kezét fogva, csendesen. Nekünk Dorka a legnagyobb ajándékunk, Dorkának mi és a Jézuska karácsonyfája. Nagyon szépen telt a szentesténk, a karácsony első napja. Most itt ülök a fával szemben, Maja szuszog mellettem, Krisz alszik Dorkával együtt, a fa csillog a sok izzótól és nyugalom van, olyan nyugalom, melyet nagyon ritkán érzek. Nem rohanok sehova, nem kell gyorsan ezt meg azt csinálnom. Nagyon szeretem a családom, a férjem és a lányom. Hálás vagyok a sorsnak, hogy vannak nekem. Azt kívántam szenteste, hogy maradjunk mindig így, ilyen szeretetben és legyünk boldogok, egészségesek. A jó Isten védje meg Dorkát minden rossztól. Minden altatásnál és az esti szoptatásnál elmondom neki, hogy mennyire szeretem ... a világon a legjobban, tiszta szívből Krisszel együtt. 

2011. december 24., szombat

Boldog karácsonyt!

Ezzel a képpel kívánunk kellemes karácsonyi ünnepeket. 
Békét, szeretetet, jókedvet erre az estére és az év hátralévő részére. 
Ma éjjel mindenki kívánjon egyet és teljesülni fog! 
Mi is így teszünk Dorkával és apával!

2011. december 22., csütörtök

Szar ember vagyok?

Hát eddig sem voltam a kismama társaim kedvence különc szokásaim miatt, de most már a lábamon se állok meg ... találkoztam egyik sorstársammal - aki mindig versengett velem NST vizsgálaton - méghozzá a következő helyzetben: szakad a hó, Dorka vastag cuccba beöltöztetve bundazsákkal babakocsiban alszik édesen takaró nélkül. Én jól beöltözve tolom a hóban a gyereket. Jön velem szemben, jobban mondva fut, mert sietnie kell vissza a gyerekéhez a kis kedvencem, nevezzük x-nek. Kérdezi tőlem, hogy nem sajnálom-e szerencsétlen Dorkát ilyen hidegben főleg szakadó hóban tolni? Visszakérdés: " Akkor ha jól értem, te a gyerekedet legközelebb márciusban hozod ki?" - mondtam ezt arra, hogy ha hó van és hideg, akkor nem levegőztetjük a gyereket s ugye legközelebb, ha minden az évszaknak megfelelően alakul, akkor tavasszal lesz jó idő? Nem érzem magam szar embernek, mert nem bent kuksolok a lakásban a gyerekkel. Egyébként Dorkának nagyon tetszett a hóesés. Nem érette az egészet, csak mosolygott neki és kapkodta a fejecskéjét. Nagyon aranyos volt és hatalmasat aludt! Megállapítottam, hogy amíg máskor összefutok babás ismerősök tömkelegével, most csak én szántottam a havas tájat. Megvolt Dorka első igazi hava 2011.12.21-én. 
A másik: x emberünknek elújságoltam, csak hogy még jobban leessen az álla és a legközelebbi baba-mama klubba tudjon mutogatni, hogy banánt, almát, krumplit eszünk. Vizet és frissen facsart narancslevet iszunk, a kekszet is megpróbálta majszolni, inkább csak nyalogatta Dorka, de határozottan tetszett neki. Sőt, hétvégén a múltkor elmaradt sárgarépa következik. Na ... erre gyors köszönés és elviharzás. Sokszor hallom a fél éves korig csak szoptatás elvet. Én is szoptatom a gyerekem, egyet is értek vele, de nem csinálok vele rosszat, hogy már most ismertetem új ízekkel. Nincs baja tőle, egészséges, mint a makk, kiegyensúlyozott baba és amikor úgy szuszog egy banánnak, mint egy kiskutya az új játéknak, akkor nem fogható semmihez sem. Tudják a babák, mi a jó nekik ... jelezné, ha gond lenne, de nincs. Figyelem és óvatos vagyok. Szeretem a babám és nem akarnék neki rosszat még véletlenül sem.Nem értem miért nézik hülyének az embert.

Nálunk már járt a Jézuska

Nálunk már járt a Jézuska. Dóri és Margit tündéri ajándékokkal halmoztak el minket!
Dóritól saját készítésű díszeket kaptunk, amiknek méltó helye lesz a fánkon:
Margit Jézuskája faldekort, kis ruhákat és kis virágot hozott:

Ezeket felragasztottam a szobában. Dorkának nagyon tetszett. A kis virág a babakocsira, a kis ruhák Dorkára kerülnek. Mi úgy döntöttünk Krisszel, hogy Dorkának nem veszünk külön ajándékot, a fát kapja és sok-sok szeretetet. Emellett úgyis megkap mindent, amikor kell, amit kell ... másrészt megvan mindene.   

Szuperanyu karácsonyi egyvelege

Kész vagyok! Itt van a nyakamon a karácsony és ezer millió dolgom lenne még, de stop! Mondtam ezt ma este és nekiültem a blognak 4 napja topon vagyok, jövök.megyek, sütök-főzök, takarítok, mosok, vasalok, Dorkát ellátom és emellett még feleség is vagyok és Maját is okosítom. Azt, hogy sokoldalú vagyok, tudtam - minden túlzás nélkül a jég hátán is típus vagyok - de hogy ennyi kezem legyen ... ráadásul egyszerre. Sok anyukától hallom, hogy a gyerek mellett nem lehet semmit sem csinálni, folyton fáradtak, semmire sincs idő. Szerintem ez szoktatás, jó szervezés és időbeosztás kérdése. Illetve kell hozzá egy áldott jó gyerek, mint amilyen Dorkám. Amivel végeztem: 8 db óriás bejgli, 4 diós, 4 mákos. Dupla adag kis kifli, dupla adag linzer karika, dupla adag diós süti és a mézeskalács figurák is megkapták a végső formájukat. Végeztem a nagytakarítással ablakpucolástól a felmosásig mindennel, készen vannak a saját készítésű ajándékok 90%-a, ez Krisz érdeme elsősorban és csak igazítottam rajtuk. Felöltöztettem a lakást karácsonyi díszbe, megvettük a fát. Még meg kell csinálni: szentestére a hidegtálat, egy krémes sütit és az ajándékok 10%-át. Szóval holnap és szombat délelőtt lesz időm, mert utána karácsonyfa díszítés következik és a magunk kicsinosítása. Anyósomék és Kati jönnek hozzánk 24-én késő délután ajándékozni, anyáék jönnek 25-én családi összejövetelre. Ez anyósoméknál lesz, ugyanis nálunk nem férünk el. Közben Krisz húga is hazaért Szingapúrból, majd 29-én csatlakozik hozzánk a párja Joris is. 
Szóval hétfő óta non stop üzemmódban vagyok. Amikor Dorka alszik, akkor gyorsan mindent megcsinálok, délután jön a nagy játék és a nagy séta, majd újra Dorka alvás, addig anya pörög ezerrel a konyhában.Nem mondom, hogy nem sok, főleg úgy, hogy Krisz is dolgozik még annak ellenére, hogy úgy volt, már nem megy a héten. Nincs segítségem, de megbeszéltük a csajommal, hogy muszáj aludnia rendesen ahhoz, hogy anya mindennel elkészüljön és a Jézuska rendben megérkezzen hozzánk. Így a lányom a legnagyobb segítségem. A fa is megvan, ma voltunk az angyalkáknál, akik segítettek kiválasztani; a díszek és a kiegészítők a dobozban, már csak bele kell apának illeszteni a tartóba. 
Egy kis bosszúság, csak hogy ne menjen minden simán: megbeszéltük anyósommal, hogy most is, mint minden évben én sütök pár sütit. Ez a pár aztán 7-féle lett. Az idén a hozzávalókat ők vették meg, ami mondhatni segítség volt, így nem tehettem meg, hogy visszamondom a sütikészítést, pedig megfordult a fejemben hét közepén ... na mindegy, kész vagyok minden apró sütivel, leszállítva szépen anyósomékhoz, külön válogatva,  gusztusosan karácsonyi papírba csomagolva minden, mire benyögi, hogy nem kellett ám volna apró sütit csinálni, mert mások is sütnek. Na eldurrant az agyam, mondtam, hogy a fasznak nem szól akkor nekem senki ... tényleg nem dolgoztam volna ki a belem most, ha nem lett volna muszáj. Vagy kérdem, ha ezt tudták előre, akkor minek kellett ennyi mindent vásárolni? Tovább megyek: senki sem mondta, az érintettek közül, hogy ha sütök, akkor valaki ránéz a gyerekre egy órára ... túlléptem rajta, szarok bele. Hozzáteszem, anya mondta, hogy ne süssek annyi mindent, nekem most babázni kellene csak, majd ő megcsinálja ... mégis úgy éreztem, hogy ha már ennyi alapanyagot megvásároltak, akkor nem csinálhatom meg azt, hogy nem készítem el a megbeszélteket. Szóval most is biztosítottak arról, hogy ne menjen minden flottul.
Egy kis félelem: a tejecske kicsit kevéske. Mondhatni. Napközben nem termelődik a tejem úgy, ahogy eddig, Fejni tudok éjjelente heti 3-szor, mégis napközben a fél 6-os evészetet már a mélyhűtőből veszem ki. Első alkalommal nagyon megijedtem, mert a meleg vízben felolvasztott tejnek rossz illata volt és az íze is teljesen eltért a megszokottól. Féltem attól, hogy Dorka nem fogja elfogadni cumisüvegből, meg hát ő nem is tud cumisüvegezni, de mindenre kontrázott a lányom. A tejcit úgy itta cumisüvegből, mint a kis angyal. Aztán rájöttem, hogy nagy hús a babám, csak azt issza meg üvegből, amit ő szeretne és akkor, amikor ő akarja.
A tejcsökkenés oka egyértelműen a napi hajtás az oka, a kevés alvás, a mindennel végezni akarok és mindennel maximálisan elégedettség oka ... de már csak 2 nap és jön a jól megérdemelt pihi. Addig szedem a homeós bogyót a tejserkentésre és éjjel igyekszem annyit fejni és annyiszor ahányszor csak lehet. 
Úgy elmondanám már, hogy mivel készülünk, de mivel több emberke is olvassa a blogom azok közül, akiket megajándékozunk, így nem tehetem ... majd ünnepek után. Mindenesetre megfogadtam ma ünnepélyesen, hogy jövőre NEM sütök! Na jó 2 félét, de csak magunknak. Ezt már sokszor megfogadtam, de majd most ... ez lesz az újévi fogadalmam. 
Másrészt azért a nagy jövés-menés, mert mégiscsak ez Dorka első karácsonya, s nagyon készülünk rá, nagyon szeretnénk, ha jól sikerülne. Nem számít, ha ő még nem ért belőle semmit sem, vagy esetleg nem értékeli a dolgokat ... már most szeretnénk szokásokat kialakítani, hogy ezek végig kísérjék a további ünnepeinket. Célunk, hogy széppé, meghitté varázsoljuk az estét, hogy az első közös ünnepünk rendben legyen. Igaz, hogy ehhez az is kellene, hogy anya addigra ne dőljön ki, de igyekszem az energiáimat beosztani és már csak tényleg 2 nap van vissza. Tudom, hogy nem kell szuperanyunak lenni, mégis azt szeretném, ha minden rendben menne .. bár nálam ilyenkor szokott minden a visszájára sülni. Most nem lehet, most mindennek okésnak kell lennie, a krémesnek és a hidegtálnak el kell készülnie, a fát fel kell díszíteni magunkkal együtt és az ajándékokat el kell készíteni, azt a 10 százalékot! Csak ezzel az a baj, hogy az idén olyan meglepit választottunk, amit nem lehet előre elkészíteni ... sebaj, megoldjuk.
Egy szó, mint száz:  kész vagyok, majdnem kész.

Top modell

Dorka egyik fotóját beküldtem egy baba szépségversenyre s nagy örömünkre a zsűri kedvence lett.
Nagy boldogság ez nekünk, a Kicsi Kincsünk a leggyönyörűbb a világon - legalábbis számunkra. Mindenesetre mi nagyon büszkék vagyunk rá. A következő oklevelet kapta a kis Drágánk:

Alvás gond félig kipipálva

Bóbitától kaptam a következő linket, ajánlom mindenkinek! Nekünk félig bevált.
http://borsoszemek.freeblog.hu/archives/2007/01/06/Minden_gyerek_megtanul_aludni/
Igaz, én önhatalmúlag módosítottam rajta egy kicsit, nekünk ez vált be. Nálunk a sorrend: felkelés, szopi vagy gyümölcs, majd nagy játék, végül víz vagy ha fent van 3 órát, akkor tejci és újra alvás. Észrevettem ugyanis, ha Dorkát nem teli pocakkal rakom le a kiságyába, akkor nem alszik el. Kis bélpoklos, imádom! Mindenesetre nekünk ez az altatási módszer teljes mértékben bevált, bár halkan hozzáteszem, hogy a negyedik napon meggyűlt a bajunk a fél 3-as alvással. 40 percig sírt Dorka, de mint akit nyúznak és nagyon nehezen lehetett megvigasztalni, majd álmában 2-szer is felsírt. Most már önállóan alszik újra, az esti lefekvéssel és az egész éjszakai alvással nincs probléma. A délelőtti fél 10-es alvás is problémamentes. A fél 3-ason még dolgozunk, de javulni látszik a helyzet. Nincs kézben cipelés, nincs tolikocsi, nincs popsirázás és egyéb nyalánkságok. 
Rájöttem, hogy hülyének néztem a gyerekem, mert azt hittem, hogy nélkülem nem tud elaludni. Másrészt magam nyugtattam azzal, hogy azt képzeltem, azzal, hogy fel s alá sétálok vele a lakásban, közelebb vagyunk egymáshoz, jobban kapaszkodik belém és ezáltal így van szüksége rám, illetve akkor leszünk nagyon jó kapcsolatban, ha folyton egymás közelében, egymástól fél méter távolságban vagyunk ... pedig dehogy! Nem attól leszek fontos a gyerekemnek, hogy hozom-viszem a seggét, hanem ha szeretem és az ébren töltött idejében aktívan részt veszek. Így változott az időbeosztásom úgy, hogy a délelőtti pihinél összerántom a lakást, a másodiknál megfőzök, a harmadiknál sütök és magamra is jut időm. Úgy gondolom, hogy ügyesen veszi Dorka az akadályokat, stramm kis csajszom van és nagyon szeretem.

2011. december 18., vasárnap

Asszem' ezt elrontottam

Mondom ezt Dorka alvási szokására.
Nyilván én rontottam el, hiszen én alakítottam ilyenné. Az esti alvással nincs gond. Szopizik, leteszem, lekapcsolom a szobájában a villanyt, kijövök, ajtó becsuk, légzésfigyelő bekapcsol, Dorka nyünnyörög egy kicsit, majd elalszik. Bár hozzáteszem az elmúlt 2 elalvás pityergéssel volt tarkítva. A nagy szél Dorkám egyik legnagyobb ellensége a melegfront mellett, ez lehetett a sírdogálás oka.
A napközbeni altatások nem úgy mennek, ahogy azt elterveztem vagy szeretném. Fél 10-kor álmosodik és rendre 9 óra 35 perckor lecsukódik a szeme, viszont ehhez a lakásban kézben kell cipelnem negyed órát."Fel s alá, fel s alá"- ahogy Pom-Pom mondaná. Ilyenkor 1 órát alszik, majd jön a tízórai szopi, játék és újabb alvás fél 1-kor, ami az elmúlt 2 hétben nagyon nehezen megy. Amióta ennyi minden érdekli és kezd kiszélesedni a világ körülötte, zavarják a hangok. Döbbenet, de a fél 10-es alvásnál akár porszívózhatok is mellette, a fejem a falba verhetem, esetleg bomba is robbanhatna a gyerekem mellett, akkor sem kel fel, viszont a fél 1-es alvás nagyon nyűgösen indul. Azt már az elején tudtam, ha mindig a nappaliban alszik a babahordóban, nem lesz jó vége, de mivel nekünk ez az életterünk, úgy gondoltam, hogy ő is legyen itt mellettünk. Lassan a babahordót kinövi, a kiságyában természetesen még véletlenül sem alszik el napközben és nem tudom megcsinálni a háztartási feladatokat néma síri csendben. Tényleg úgy gondolom, hogy a gyerekért mindent meg kell tenni, de alapvetően ő jött be a mi életünkbe s neki is kell alkalmazkodni elég sok mindenben amellett, hogy szívem-lelkem kiteszem a szaros seggéért. Mindenesetre nem jó, hogy délutánonként 2 hete csak úgy alszik, ha tologatva van a babahordozóban. Egyrészt megnehezíti az én dolgom is és sokkal kevesebb időm jut bármi másra. Megcsinálok így is mindent, de rohamtempóban. Mostanában próbálkoztam azzal, hogy a fél 1-es alvás az utcán indult sétával, majd 2 óra után feljövünk és akkor alszik egy keveset, de utána ismét tolni kell Dorkát fent a lakásban is. Hétfőtől retorzióra kell számítani: a délutáni nagy alvás helyszíne a kiságy lesz. Nem tudom a szankciókat hogy fogja viselni, nyilván az első pár alkalmat pityergéssel fogja tölteni, de muszáj. Sajnos nagyon perfekt Dorka emlékezőkéje. Egyszer például este lefekvés után sírdogált a kiságyban. Krisz kivette, elringatta az ölében, majd lefektette. Azután egy hétig csak így volt hajlandó aludni, sőt vacsora után eltolt magától és követelte apát. Nagyon nehezen álltunk vissza az egyedül elalvásra. Most a születése óta megszokott délutáni sziesztát kell kinevelni belőle. Most így karácsonyi sütés-főzés, készülődés előtt nem lesz leányálom. Mégis az ő érdekei ezt diktálják.
Valóban nagyon következetesnek kell lenni, s a rendszeresség a legfontosabb ... mégis baromi nehéz feladat ez még így is, hogy Dorka áldott jó baba, egy szavam sem lehet rá!

2011. december 16., péntek

Add oda!

Hát nem adom!
Jaj, ezt olyan rossz leírni, de muszáj lesz! Asszem segget csináltam a számból, mégis igyekszem magam tartani és hogy ne lássa rajtam senki sem, próbálok uralkodni magamon és az érzéseimen.
Mindenki el akarja vinni Dorkát, mindenki vigyázni akar rá, mindenki dajkálni és pesztrálni akarja, de úgy, hogy én nem vagyok közelben ... ez olyan rossz érzés. Eddig nagy volt a szám, most nem. Anyával itt merem hagyni, sőt, nála nincs meg a mi lesz ha ... gondolat! Nála jobb kezekben nincs a Kincsem. Viszont másra nem merem hagyni a gyerekem, mert mi lesz ha sír, ha engem akar, ha éhes, ha szomjas, ha bekakilt, ha bepisilt, ha ... ha ... ha ... már anyósomékhoz is nehezen engedem el egyedül (apa viszi ki, ott is marad vele). Mégis sajnálom azt az időt, amit nem velem tölt és nem láthatom. Mi lesz, ha épp akkor csinál valami eget rengető hatalmas dolgot? Például a szájához emeli a kezét egy olyan pozícióban, amit még nem láttam ... meg hasonló nagy cselekedetek. Szóval tudom ésszel, hogy ez butaság, de nagyon nehezen adom ki a kezemből. Pár héttel ezelőtt még nem volt ilyen érzésem. Most, hogy megvannak a közös kis dolgaink, nehezebb őt odaadni akárkinek is. Ha jön valaki, vagy megyünk valahova, azzal nincs semmi baj, akkor együtt vagyunk, csak amikor belátható távolságon kívül vagyok, az a gáz. S érdekes az is, hogy anyától viszont egyáltalán nem sajnálom, teljesen nyugodt szívvel ráhagyom és elmegyek bárhova. Nyilván hosszú órák után hiányzik Dorka, de kezelhető. Régebben azt mondogattam, hogy viheti bárki, hát nem ... nem adom. Majd csak szilveszterkor :) Azért hozzáteszem zárójelben, hogy azzal semmi gond nincs, sőt örülök neki, ha valaki elkéri a kezemből, hogy rázza a seggét, amikor épp olyan heppje van, csak legyek valahol a közelben.
Nagyon érdekes, mennyire hozzá lehet szokni egy babához. Mennyire tud ragaszkodni az ember a sajátjához. Mennyi szeretetet kapunk tőle s mennyire határtalanul viszonozzuk. Nincs ilyenkor az emberben önzőség. Szerintem a szülői léttel ez a szó megszűnik. Persze, vágyunk a régi életünkre, a régi szokásainkra, mégsem cserélném el semmiért sem a szaros pelenkákat. Most, hogy készülünk az év legszebb ünnepére új értelmet nyertek a mindennapok, hiszen Dorkáért készülünk, szervezzük a teendőket. Annak ellenére, hogy nem nagyon fogja érteni a dolgokat, csak valami nagy akármi fog a szobában állni, ami csillog-villog és más a szag is, mint ami megszokott, Maja is seggel az égnek meredve pörög majd a fa alatt az újtól és a villogástól, annyira boldog lesz: végre fa, a lakásban és még csillog is, lehet játszani és a nagy gömb előtt illegetni-billegetni magam ... mert ilyenkor valami királylánynak képzeli magát és nem tud elmenni egy-egy dísz mellett úgy, hogy végig ne nyalja és meg ne nézze benne magát ... mégis ezer százalékra veszem, hogy úgy fogok sírni a fa alatt örömömben szenteste, mint egy kisgyerek. Egy nagy szívfájdalmam van: életem első olyan szentestéje lesz, amikor nem anyáéknál vagyunk, nem együtt. S a könnyeim ezért is hullani fognak, mert nagyon fognak hiányozni ... úgy néz ki sajnos, hogy nem tudnak feljönni, bár olyan nagyon jó lenne, ha valahogy mégis megoldódna.
Szóval ennyi érzelmesség után még nehezebb Dorkát bárkire is rábízni. S azt hiszem alapvetően, hogy még nincs is itt az ideje annak, hogy lepasszoljam úgy valakinek, hogy nem itthon a megszokott kis környezetében van, a megszokott dolgaival, a megszokott társaságban. Majd annak is eljön az ideje, hogy pár órát máshol, másokkal legyen. Majd amikor már élvezi mások társaságát, amikor már le tudja kommunikálni akár a maga nyelvén, hogy mire van szüksége vagy mi a gondja épp. S biztosra veszem azt is, hogy eljön az idő, amikor könyörgök, hogy valaki vigye már el, csak pár órára ... most még nem az a korszak van. Sokszor most is megfordul a fejemben, hogy milyen jó lenne itt és emitt lenni, ezt és azt csinálni, aztán ránézek, átölelem, rám mosolyog és mindenhol jó, de legjobb vele érzés jár át.

Fogas kérdés

Dorka manónk ma reggelre meglepett minket 10 hetesen 2 ici-pici fogacskával. Nagyon kis tündérien áll neki. Igaz, még csak a fogacska vége van kint az ínyből, de szemmel láthatóan kint van! Azt hittem ha eljön az idő, jobban megsínyli, de nem vészes! Sőt, mondhatni nem ettől nyűgös a kis Drágám, hanem a széltől és a kettős front csinálja ki teljesen. Napok óta nyáladzik Dorka ... mit szépítsem, durvább aranyom, mint egy Cane Corsó kutya. Sőt! Tovább megyek! Durvább, mint otthon Rudi cica, aki minden élő és mozgó dolgon cicit keres és körbenyálazza anyát tetőtől talpig tejserkentésre késztetve szopizás okán. 
Töröltem, töröltem, már a sokadik textilpelust használjuk. Aztán rájöttem, hogy a fene se kínlódik a pelusokkal, inkább előkét kötök a nyakára és azt, ha a vállamra hajtja a fejét, akkor engem is véd a tócsától és az ő pofija sem lesz annyira nedves, ugyanis rá tudja rakni a fejét. Másrészt védi a ruhácskáit is. Nagyon örültünk a két fognak, nagyon megdicsérgettük, megszeretgettük, ő meg nagyon örült neki. Szerintem nagyon ritka, hogy ennyire korán megjelennek az első fogak, de hát mint tudjuk, Bezzeg Dorkáról van szó! 
A másik nagy büszkeségünk vele kapcsolatban, hogy nyúl ... mármint olyan tárgyakért, amiket nagyon szeret. Mikulás bácsi, anyától kapott csörgő és a kis székén lévő virágért. Pár nappal ezelőtt írtam, "mintha nyúlna" ... hát konkrét próbálkozások vannak kérem szépen. Igaz sokszor a nagy hévben saját magát üti le akkora koppal, hogy nekem fáj, de egy kis szájgörbülés után minden rendben van vele. 
Annyi változás jött be hirtelen. Annyi új dolgot mutat most ez a csöppség! Figyelek nagyon, jegyzetelek s rögzítek mindent. A hangját próbálgatja s nincs is nagyobb boldogság, amikor reggel a fürdőben készülődve hallgatom Dorka sikogatását! Édes nagyon! Kezd nyitni a világ fele. Kezd kibontakozni a csöpp virágszálam. Nyílik a kis elméje. Fantasztikusan ki van ez találva s nem győzök rá csodálkozni a természetre, a gyerekemre, hogy ismerkedik a világgal, velünk, a körülötte lévő dolgokkal. Mi hoztuk létre, a jó Isten segített nekünk benne, megszületett, bezárta a lelkét a parányi kis testébe miattunk, hogy a gyermekünk legyen! Minket választott és ajándékoz meg a létével, a kis dolgaival nap, mint nap. Ezért nagyon hálásak vagyunk neki, nagyon szeretjük és a lehető legjobb tudásunk szerint igyekszünk nevelgetni, terelgetni. 
S igyekszem mindig ezekre gondolni, amikor vörös fejjel, torka szakadtából visít! :)
Köszönjük, hogy vagy nekünk Édeske!

2011. december 15., csütörtök

Dorka oszt

video
video
Dorka osztja a vele szemben lévő kis virágot, mert az nem akar válaszolni a feltett kérdésére.
Szerintem nagyon aranyos, de nyilván anya elfogult mindig, minden körülmény között.

2011. december 13., kedd

Édes kis semmiségek

Kis semmiségnek tűnnek, mégis a legboldogabb vagyok tőle a világon. Ezek Dorka édes dolgai. Nem nagy szám, ám ahogy elnézem őt nap, mint nap melengeti szívemet a kis lénye. Általában 8-fél 9 körül kel fel. Fél 10-kor alszik egy órát, addig én rendbe tudom szedni a lakást és meg tudok főzni ... vagy legalábbis el tudom kezdeni és ennyi idő alatt a vasalással is megvagyok. Akinek gyereke van, főleg csöpp, szerintem annyira megtanulja beosztani az idejét és multifunkcionális módban tud létezni. Tipikusan egyik kezem a porszívón, de már félig a vasalással is készen vagyok és már kevertem kettőt a rántáson szindróma van jelen állapotban. 
Napok óta figyelem a lányom és észrevettem tüneményes  kis szokásokat:
- ha álmos dörzsöli a kis szemét, kivétel nélkül a bal kezével
- szopizza az ujját, helyesebben az egész ökle bent van a szájában - szintén bal kézzel
- pár napja felfedezte a kis kezét és a hűűűhaaa állapot lett úrrá rajta. Tüneményesen megijedt először tőle, majd fenntartással vizsgálta a belőle kiálló és a szeme előtt kalimpáló valamit, majd nagy vigyorral konstatálta, amikor elmagyaráztam neki, hogy az a keze, azzal mit lehet csinálni és mire való. Nem mondanám, hogy egyértelműen nyúl már dolgokért, de nagyon próbálkozik és nagyon kitartó kis csaj. Ha valami nem megy, akkor újra és újra neki megy.
- a kiságyában lévő tárgyakat nagyon szereti. Ragaszkodik hozzájuk a maga módján. Ugyanabban a sorrendben nézi végig minden nap, amikor játszunk. 
- szereti az állandóságot és követeli is, sőt várja már az egymás után következő történéseket ... nagyon akaratos és makacs baba Dorka. Mindent elér, amit szeretne. Pl.: tudja már, hogy fürdés után jön az öltöztetés, majd a vacsi.
- imád tv-t nézni, amit én nagyon nem szeretek ... 
- kedvenc zenéje Vuk
- Pom Pomot áhítattal nézi
- A Hűűűhaaa kifejezésre fülig ér a szája
- kedvenc vers: Honnan jöttél Télapó c. vers
- minden jó, ami a Mikulás bácsival kapcsolatos
- bal mellből nem szeret szopni
- imádja a banánt és az almát, utálja a krumplit
- álmában sokszor mosolyog, angyali mosoly van a kis pofiján
- minden szopi után szinte pontosan fél órára kakil
- szereti csörgő-zörgő dolgokat
- a kisnadrágot a rugdalózó helyett
- kedvence a mamától kapott rózsaszín takaró 
- apával beszélgetni szeretünk, formálja a száját és csücsörít
- Madonna zenéje nem semmi ...
- pocaksimogatás és a torna minden este fél 7-kor aktuális
- a második lábujja kicsit hosszabb, mint a többi
- egy pici rózsaszín folt van a fenekén
- fáj a pocakja, ha túró rudit eszem, ha fűszereset, ha sok köménymagosat. 
- minden megszagol, mielőtt a szájába veszi
- szereti a meleget, a zoknit annál jobban utálja
- minden reggel hatalmas mosollyal fogad és amikor kiveszem a kiságyból nagy összebújással indul a nap, melyből a nagy ölelés a legkellemesebb és az illatos kis haja, pofija ... sorolhatnám még ...
Ezek kis apróságok, édes kis semmiségek, mégis a legfontosabb dolgok a világon

Mielőtt anya voltam ...

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem botlottam meg játékokban
vagy felejtettem el egy altatódal szavait.
Nem aggódtam azon, hogy
a növényeim vajon mérgezőek-e.
Soha nem gondolkodtam védőoltásokon.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem hánytak rám.
Kakiltak rám.
Ettek le..
Pisiltek rám.
Teljes kontrollom volt az elmém felett
és a gondolataim felett.
Egész éjjel aludtam.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem fogtam le egy ordító gyereket,
hogy az orvosok meg tudják vizsgálni.
Vagy beadják az oltásokat.
Soha nem néztem könnyes szemekbe és sírtam.
Soha nem váltam tündöklően boldoggá egy egyszerű vigyor felett.
Soha nem ültem késő éjszaka,
hogy nézzek egy alvó babát.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem tartottam egy alvó babát csak azért, mert
Nem akartam letenni.
Soha nem éreztem, ahogy a szívem millió darabokra törik,
mikor nem tudtam a fájdalmat megállítani.
Soha nem tudtam, hogy valami annyira pici
olyannyira befolyásolni tudja az életem.
Soha nem tudtam, hogy valakit ennyire tudnék szeretni.
Soha nem tudtam, hogy ennyire imádnék anyának lenni.

Mielőtt Anya voltam,
Nem ismertem az érzést,
milyen a szívemnek a testemen kívül járnia.
Nem tudtam, mennyire különleges érzés lehet
etetni egy éhes babát.
Nem ismertem azt a kötődést
anya és gyermeke között.
Nem tudtam, hogy valami annyira pici
annyira fontossá és boldoggá tudna tenni.

Mielőtt Anya voltam,
Soha nem keltem fel az éjszaka közepén
minden 10 percben, hogy megbizonyosodjam, minden rendben.
Soha nem ismertem azt a melegséget,
az örömöt,
a szeretetet,
a szívfájdalmat,
a csodálkozást
vagy a sikerét, milyen Anyának lenni.
Nem tudtam, hogy képes vagyok annyi mindent érezni,
mielőtt Anya voltam.

2011. december 12., hétfő

Szombat esti dudorgás Zsuékkal

Hétvégén nálunk volt a MAMI! Csupa-csupa nagybetűvel. Rengeteget segített, jobban mondva ilyenkor mindent ő csinál. Sokszor lelkiismeret-furdalásom is van, hogy babázni jön és mégis süt-főz fél napot, természetesen a kedvenceimet. Mindenesetre módunk akadt egy kis szombat esti kiruccanásra a barátainkkal: Zsuval, Tomival és  Andival, aki Zsuék ezer éves barátja. Mi Andit pár éve ismertük meg, nagyon jó fej csaj. Gyerek este megfürdet, szoptat, közben imádkozom, hogy ma ne legyen semmi, gond nélkül aludjon el, ne keljen fel, ügyes legyen Dorka. Leraktam aludni, majd gyors zuhanyzás, smink, öltözés és irány Krisszel a karácsonyi vásár forgataga, ahova megbeszéltük a találkozót.. Ezer éve Győrben lakom és még sosem voltam esti díszkivilágításban a belvárosban, most ezt is megtettem. Zsuék forralt boroztak és pálinkáztak. Sokszor irigylem azokat, akik meg tudják inni az alkoholt, átmelegíti őket s tényleg a karácsonyi vásár hangulatához hozzátartozik a forralt bor és az ágyas. Én undorodom a piától, úgyhogy nagy lány módjára alkoholmentes puncsoztam és beréztem. A fiúknak, bármennyire is erőt demonstráltak és kimagaslottak a tömegből, nem tudtak hozni hotdogot, pont előttük fogyott el, pedig nagyon rá voltam készülve. Sebaj a jó beszélgetés és sztorizgatás elfeledtette a bánatomat. Őszintén szólva eleinte nem találtam a helyem. Pedig nagyon jó volt eljönni otthonról, kicsit felnőtt társaságban lenni. Sokszor gondoltam Dorkára és idő kellett, amíg feloldódtam, pedig baráti közegben voltam, itthon a legjobb kezekben volt a Pöttyöm, úgyhogy egy fikarcnyi aggodalomnak sem kellett volna bennem lenni. Anyával mindig megbeszéljük, ha bármi van, csörög telefonon, belvárosból 5 perc alatt otthon vagyunk, mégis 10-szer néztem meg a telóm. 1 órának kellett eltelnie, mire kivertem a fejemből a hülyébbnél ostobább gondolatokat és mire Tomi függönyös részéhez értünk, már nem volt az agyam központi kérdése Dorka. Tényleg jókat nevettem, poénkodtunk, sétáltunk, vasutat néztünk, mint a kis gyerek fotózkodtam Vukkal és mint az ovisok egyszerre 4 felnőtt rohanta meg a Mikulás bácsi szánját egy-egy kép kedvéért. Majd Andi hazament, mert neki is gyermeke van, mi Zsuval és Tomival beültünk egy-egy forrócsokira a Frei kávézóba. Ha belvárosban vagyunk, ezt a helyet nem hagyhatjuk ki sohasem. Ezer-féle különleges kávé és jópár ízletes forrócsoki és tea található az itallapon. A hely Afrikára hajaz stílusban és a földrész tipikus kocsmai feelingjét adja, ha belépsz. Nagyon klassz. Majd hazafele vette mindenki az irányt. Előtte még Zsut felkértem keresztanyai szerepkör betöltésére, ugyanis őt találom erre a feladatra a legalkalmasabb személynek. Nagyon örültem neki, amikor igent mondott. Már csak a keresztapa kiválasztása van hátra s jöhet Dorka baba keresztelője januárban.
Nagyon jól telt az este, nagyon régen voltam itthonról ennyi időt távol, nagyon fura volt, de a végén már hiányzott a babám s jó volt újra itthon lenni és szopi közben magamhoz ölelni a kis Drágámat. 

2011. december 8., csütörtök

Minden OK!

Jelentem, minden OK!
Dorka túlélte és túllépett az oltás okozta sokkon. Most, már hogy nem fáj a lábacska, lement a gyulladás a két szuri helyéről, a csomósodás is kezd elmúlni, mondhatni nagyon jó irányban haladunk a teljes felépülés felé, erre megjött a 80 km/órás szél. Zárójelben megjegyzem: azt mondta a védőnő a doktor nénivel együtt, hogy a tetanuszos szúrást kell kezelni, borogatni, mert a másik tutira nem gyullad be. DE, DE! BEGYULLAD A MÁSIK IS! Ezt mind nagybetűvel. Úgyhogy tegnap a gyerekem jobban hasonlított egy szerbiai fagyási sérülésekkel küszködő sebesültre, mint egy kis babára a sok-sok kötözés miatt. Emellett persze bebugyoláltam, meg ne fázzon. Jól kitaláltam a borogatást. Egy előkét vizeztem be s azt tekertem Dorka lábára, ugyanis annak van két kötője, így biztosan tudtam rögzíteni. Eddig nyűgösek voltunk a szurik miatt, a mostani állapotot Szél Kálmánnal nem definiálnám. Ismét katasztrófa nap van ... mindig van valami, mindig jön valami új ... mindig tanulunk ... és a reggeli nagy mosoly plusz öleléssel elfeledtet minden rosszat, minden kínlódást, a hátfájást, a tejcitől a legváratlanabb pillanatban átázott pólót, az annyira szaros pelenkát, hogy bottal vetkőztetem a gyerekem, a sírást, a hisztit, a 'sehogysemjó' állapotot és minden kellemetlenséget.
Nálam is rendben vannak a dolgok. A Mikulás bácsi elvitte a mensim piros puttonyában, úgyhogy a dokim nagy megnyugvással konstatálta a tényt: nem borult fel a hormonháztartásom, hanem a szerencsétlen 30%-ba tartozom. Innentől rábízom magam a természetre ... mégis reménykedek Zsuval folytatott telefonbeszélgetésben. Miért is ne velem történne mindez ... csodálkoztam volna, ha a 70%-ba esek bele. A szerencsétlenségem határtalan, ahogy a mosolyom és a jókedvem is, amikor erre a csöppségre nézek.  

2011. december 7., szerda

Oltás után

Gyorsan a közepébe, mert hajt a tatár, akit per pillanat tatár Dorkának hívnak. Tegnap oltás után Dorka nagyot aludt, majd fél 6-kor kelt, jöttek a győri nagyszülők Mikulásozni. A gyerek 10 percig bírta szó nélkül  a látogatást, majd jelezte, hogy talán ebből ennyi elég is és őrült visítással jelezte ezt felénk ... éhes is volt, fáradt is volt, kis tesója sincsen elv alapján. Megszoptattam, majd ciciváltás közben ismét vigasztalhatatlan sírásba tört ki. Ekkor jöttem rá, hogy az egyik szuri helye fájhat neki. Megtapogattam és a hideg vizes borogatás ellenére tűzforró a lábacskát és kőkemény szúráshelyet tapasztaltam. Hőmérőzés következett, mely alátámasztotta a gyanúm: Dorka lázas. Jött a kúp, ami számomra nagyon idegennek tűnt, mégis muszáj volt felhelyezni. Túlestünk a tűzkeresztségen, majd Dorka is elpilledt a kezemben, így szunyókált a fürdetésig. Majd apával elvonultak a fürdőszobába és a 'gyorsan csak megmosom tisztálkodás' helyett egy nagy lazulós úszás lett. Dorkának jól esett a mély, meleg víz, a lábfájása teljesen elmúlt, így könnyen ment az esti szopi és gyorsan el is aludt láztalanul. Éjjel hőemelkedése volt, ami azóta is megvan. Hiába kapott kétszer már kúpot, szoptatom minél gyakrabban, 37,5-nél nem megy lejjebb a hőmérséklete. Azt javasolta az orvos, hogy ha holnap is itt tatunk, menjünk vissza hozzá. Bízom benne, hogy minden rendben lesz, mert nagyon rossz látni az eddig csupa mosoly vidám csajom, akinek be nem áll a szája most úgy el van kettyenve, bágyadtak a féltakarékon kinyitott kis szemeivel, amik olyan nagyon csillognak, mintha gyémántok lennének. Sokszor felsír álmában ... majd néz rám és vár valamit én meg tehetetlen vagyok. Cserélem 20 percenként a vizes ruhát a lábán, mérem a lázát és annyira ölelgetem, szeretgetem, amennyire csak lehetséges, hogy érezze mellette vagyok. Ennél többet most nem tudok csinálni. Fájhat neki a tetanuszos szuri, mert nem használja a bal lábát, ha hozzáérek elhúzza. Így nem könnyű pelenkázni sem. Ráadásul a kúpot már úgy utálja, hogy elmondani nem lehet. Amikor felhelyezem neki, tuti akkor rottyant be és jön az új kúp ... ha már csak pelust cserélek is sírásra áll a szája és rosszallóan néz rám. Sajnos ez van, inkább most ez a 2 nap kínlódás, mint egy torokgyík vagy nagyobb volumenű betegség. Más is túlélte, kemények leszünk mi is.
Dorka G.I. Jane s egy hős, az én Édes Kis Hősöm!

2011. december 6., kedd

Mikulás

Dorka első Mikulása köszöntött ma reggel ránk. Már nagyon készültünk rá. Mondókát és verset is tanultunk, reggel az ágyban ezt durmoltuk, mielőtt meglestük volna, mit is hozott nagyszakállú az én édes kis bogárkámnak. Aztán Dorkát kivettem a kiságyából és meglestük a meglepit:
A csizmát nem kellett kisúrolni, hiszen szőrme, így csak kimostam.
Dorka meglátva, hogy virgács helyett csokival kedveskedett neki a télapó, nagy mosollyal fogadta. Készültünk videóval is, de sajnos nem tudom megszerkeszteni, ugyanis letilt mindig, de mihelyst sikerül, felteszem azt is. Sajnos ez a fránya Mikulás egy -két szurit is hozott a puttonyában, de ez is a szeretet jel volt, hiszen ezzel is megvédi minden betegségtől a Kincsemet.
Ma a Mikulás jegyében telik nálunk minden. A zenéket is eszerint a téma szerint hallgatjuk:
http://www.youtube.com/watch?v=1HIdw8duahA&feature=related ezek Dorka kedvencei és a Non plus ultra kedvence mindkettőnknek, bár nem ide tartozik témailag: http://www.youtube.com/watch?v=LIkoPpvw22g .Vuk: imádjuk, de csak szigorúan ebben a formában! Erre a zenére nagyokat táncolunk egy hete.
Ezzel a fotóval kívánunk boldog Mikulást mindenkinek!

... és egy ráadás anya kedvéért:



Oltás II.

Mire való a Diperte oltás?
Mi a torokgyík diftéria)?DI
A diftéria (torokgyík) nyálcseppekkel terjedő, baktérium okozta fertőző betegség. A kórokozó a torokban, rendszerint a mandulákon vagy más nyálkahártyán tapad meg és vaskos, szürkés lepedéket hoz létre. A baktérium mérget (toxint) termel, ami a véráram útján az egész szervezetbe eljut. A toxin a szívet, az idegrendszert és a vesét is károsítja. A diftéria okozta halál, a szívizom károsodása vagy a gége elzáródását követő fulladás miatt áll be. Oltott személyekben a baktérium nem tud betegséget létrehozni.
Mi a szamárköhögés (pertussis)?PER
A pertusszisz (szamárköhögés) kínzó köhögéssel, húzó, hangos belégzéssel járó, több hétig tartó bakteriális betegség. Az anyától származó védelem bizonytalan, ezért az egészen fiatal oltatlan csecsemők is megbetegedhetnek. Utóbbiak között van a legtöbb haláleset, a légúti és az idegrendszeri szövődmények következtében. Minden 8. fertőzöttnél tüdőgyulladás, minden 20. - nál agyi károsodás léphet fel. 200 betegből egy meghal. Idősebb gyermekek a betegséget könnyebben vészelik át.
Mi a tetanusz (tetanusz)?TE
A tetanusz (merevgörcs) baktérium okozta, igen súlyos, magas halálozású betegség. A kórokozó rendszerint földdel szennyezett seben át jut be a szervezetbe és ott mérget (toxint) termel. A toxin súlyos idegméreg, amelynek hatására az izmok görcsös állapotba kerülnek. Különösen magas a halálozás a csecsemők és az idős felnőttek között. Az újszülöttek leggyakrabban a köldök fertőződése révén betegednek meg, ha az édesanya nem védett, vagy ha a köldökcsonkot nem tisztán kezelték.

2, 3 és 4 hónapos korban adják. Mi január 3.án megyünk újra. Az ismétlés 18 hónapos korban esedékes. A 3. és 6. éves gyerekek DaPT-gyermekbénulás elleni oltást kapnak. A 11 évesek újraoltása már csak diftéria és tetanusz összetételű oltóanyaggal történik. Később, a tetanuszfertőzésre gyanús sérültek emlékeztető oltást kapnak.

Pneumococcus
A pneuomococcus által okozott betegségek: középfülgyulladásarcüreggyulladástüdőgyulladásagyhártyagyulladás, vérmérgezés, gennyes ízületi gyulladás. Ez az oltás nem kötelező oltás, csak ajánlott. Mi kértük. Ennyit megér Dorka egészsége. 


A webbeteg weboldalon megtaláltok minden fontosabb infót :)

Oltás

Dorka 3-án betöltötte a 2 hónapos kort, így eljött a kötelező védőoltás ideje is. Két szurit kapott, az egyik a Diperte, a másik a Pneumococcus; mindkettőt combba. Nagyon hősiesen tűrte az injekciókat, alig nyekegett, szerencsére egy öleléstől gyorsan megnyugodott, míg anyának krokodilkönnyek hullottak a szeméből, taknyom, nyálam egybefolyt. Engem olyan szinten megviselt ez az egész, hogy el nem tudom mondani. Amikor odaértünk, igyekeztem nagy-nagy nyugalmat erőltetni magamra, nehogy Dorka megérezze a feszültségem. Gyorsan megszoptattam a rendelőben, mert nagyon csuklott. Bementünk, egy nagy mosoly a védőnőnek, egy a doktor néninek, majd jött a mérlegelés; 6090 grammal zártuk a mai napot. Szép kis pufi manónk van. Nagyon megdicsérgették megint, majd a vizsgálóasztal, sérv ellenőrzés, meghallgatták a tüdejét, megnézték a száját, ahol szájpenészt találtak. Ez fél éves korig előjöhet és a szopizós babák többségénél elő is fordul. Kapott rá egy nagyon rossz ízű ecsetelőt. Ezzel minden 'étkezés' után kezelni kell a nyelvét és a száját. majd jött a bűvös mondat, hol nekem már könnybe lábadt a kezem : "Liz, akkor most le kellene fogni Dorkát!" én erre azt mondtam, hogy én aztán biztosan nem ... s egyáltalán nem szeretném ... s teljesen komolyan gondoltam, hogy én nem szeretném lefogni! ... s itt a különbség: nem fogom lefogni és NEM AKAROM lefogni. Baromira sajnáltam! Majd jött Krisz és megoldották a kérdést. Mégiscsak ő az APA s neki ez nem nagy kunszt ... látszólag ... bár a lelke neki is sajgott. Amikor megláttam az első tűt, ott elszakadt a cérna, nagyon sírtam, majd a másodiknál már oda se néztem, amikor az én kis drágaságomnak, akit meg akarok védeni minden fájdalomtól a kis husis, pirospozsgás combijába izomig hatol a tű. A szívem megszakadt, kész, cserbenhagytam a lányom, megígértem, hogy nem fog fájni s ő mégis megnyekkent. Majd ráeszméltem, hogy ő nem is sír, meg sem nagyon viselte ... a felfedezés után a büszkeségtől sírtam már, majd azért, hogy nem vittem váltópelust, így a kissé használtba csomagoltam vissza szégyenszemre. Túléltük, Dorka túl van rajta. Elmondták a további teendőket:
-sűrű hideg vizes borogatás
-2 óránkénti lázmérés
-ha lázas, akkor Germicid C kúpból egy felet a végbelébe tolni. Én ezt a kúpot külön,előre kértem, ha baj lenne ne kelljen rohangálni sehova sem, kéznél legyen minden eszköz. Ebben van fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő is, úgyhogy ha Dorka felkel a következő szopira, fel is rakom neki. Bár, hogy hogyan és meddig, azt nem tudom, mert soha nem csináltam ilyet. Hozzáteszem végbélkúp helyett kajakra hüvelykúpot kértem, Krisz majdnem beszart a röhögéstől a rendelőben ... vele együtt még egy páran ... 
Mire hazaértünk, Dorka bal lába tűzben égett, annyira forró volt és fel van dagadva ... a borogatás segített neki valamelyest. Itt szundít mellettem most, olyan édes és olyan szépséges kis baba. Nagyon szeretem. Bízom benne, hogy ennél jobban nem viseli meg az oltás és nem lesz lázas sem.

2011. december 4., vasárnap

Amit addig nem tudsz, amíg nincs gyermeked

Az első 6 hónap


- az a hatalmas méretű fej, amit szülés után egyfolytában nézel, hát az tényleg átfért azon a kis lukon, amibe addig azt a pirinyó tampont 
dugdostad.
- a lefejt tej becsesebb, mint egy 200 éves bor.
- úgy tűnik, az egész nap egy végtelen szoptatás.
- napi 4-5 óra alvással is lehet élni.
- ha választhatsz a szex és az alvás közt, az utóbbira fogsz szavazni. 
- egy kisbabából valamelyik nyíláson mindig folyik valami.
- a séta csak neked séta, õ ebbõl semmit nem vesz észre.
- elindulni otthonról egy 2 órás procedúra.
- ha eddig nem kötötted be a biztonsági öved, ezen túl be fogod. 
- rohadt nehéz a babahordozót cipelni, gyerekkel együtt.
- minden babazokninak szűk a szára és bevág.
- a legszebb ruha is csak 1x kerül sorra, azután kinövi.
- aki a fürdető krémet kitalálta, azt lapáttal vernéd agyon. 
- az egész terhesség alatt azt várod, hogy végre megint hason alhass. Szülés után a 2 irgalmatlan méretű csöcsöd miatt továbbra is csak ábránd marad...
- már nem szereted a vendégeket.
- sírsz, ha az alvó gyereked nézed. 
- sírsz, ha valaki hangosabban szól hozzád vagy ingerültebb veled.
- egész nap várod, hogy este legyen és a gyerek aludjon, reggel meg azt
várod, hogy mikor kel fel végre. 
- ha elszabadulsz otthonról pár órára, amit addig alig vártál, akkor egész
távolléted alatt otthon jár az eszed.
- a férjed túl csinos, túl szexi és minden nő biztos õt akarja.
- akik eddig hívogattak a szülés előtt, hogy "egyben vagy még", na azok 
mostantól nem fognak. A napok múlásával, már senki nem fog hívni, csak a
család.
- a nagyszülők azt hiszik, nekik szülted a gyereket.
- kiderül, hogy mindenki tehéntejet ivott 2 hónaposan régebben.
- fél óra bohóckodás és cigánykerekezés után egy 2 mp-es mosoly teljesen
reális egy babától.
- a digitális mérleg egy szar, csak arra találták ki, hogy idegesítsen.
- amelyik ruha lábközt nem patentos, az a gyerek emelésekor a nyakában gyűlik össze.
- a híg fos a legjobb pelenkában is utat vág a hátközépig.
- van 70 dekás teli pelenka!!
- a zenélő forgó a kiságy felett nagyon kevés ideig forog 1 felhúzással
sajnos.
- a mélyhűtőben már csak a fagyasztott anyatejnek van hely, kajának nincs. 
- egész nap otthon vagy, még sincs este meleg vacsora és kupi is van
pluszban. És még fáradt is vagy.
- a melltartóidat sárkányeregetésre is használhatod.
- zuhanyzáskor meg kell emelned a melleid, hogy alatta is megmosd. 
- a hátközépig fosás mindig akkor jön el, amikor sorra kerülsz a dokinál és
le kell vetkőztetned a vizsgálathoz.
- a babagondozással kapcsolatban nincs egyetlen téma sem, amiről ne adna
teljesen eltérő tanácsokat a védõnõ, az orvos és az anyád."

:)

"Az Isten elhatározta, hogy megteremti az édesanyát. Már egy hete bajlódott vele, amikor megjelent egy angyal és így szólt: 
- Ezzel vesztegettél el egy egész hetet? 
- Igen. De olvastad-e a megrendelőlapot? Mosható legyen, de ne plasztik anyagból. 180 alkatrészből álljon és mindegyik cserélhető legyen, kávéból és az elöző napok maradékából éljen, olyan legyen a csókja, hogy mindent meggyógyitson, és legalább hat pár keze legyen. 
Az angyal hallgatta, és hitetlenkedve rázta a fejét: 
- Hat pár? 
- Nem a kezek megteremtése a nehéz - mondta az Isten -, hanem az a három pár szem, amellyel egy anyának rendelkeznie kell. 
- Olyan sok? 
A jó Isten bólintott. - Az egyik pár azért kell neki, hogy csukott ajtón keresztül is megláthassa, hogy mi történik amikor beszól: "Mit csináltok?" és azt a választ hallja, hogy "semmit". Egy másik szempárra a fej hátsó részén azért, hogy észre vegye, amit nem kell látnia. A harmadikra pedig azért, hogy mikor gyermeke valami rosszat tett, szemeivel közölhesse: "Mindent tudok és éppen ezért melletted vagyok. " 
Uram - szólt az angyal, enyhén megérintve a karját -, ma már eleget dolgoztál, térj nyugovóra, holnap is lesz nap. 
- Sajnos nem tehetem - szólt az Úr -, már majdnem befejeztem. Elkészült egy édesanya, aki magától meggyógyul, ha beteg, aki tud hat ember számára ebédet készíteni egy fél kiló darált húsból. 
Az angyal kiváncsian körberepdesi a minta-anyát és sóhajtva megjegyzi: - Túl gyöngéd. 
- De mindennek ellen tud állni. Neked halvány fogalmad sincs mit tud egy édesanya elviselni - szólt az Úr. 
- Tud gondolkodni? 
- Nemcsak hogy gondolkodni tud, hanem annyira ügyesen használja az értelmét, hogy még a kompromisszumra is képes - állította az Úr. 
Akkor az angyal közelebb hajolt a modell-anyához és az egyik ujját végig húzta az arcán. 
- Itt van valami ami fölösleges - szólt az angyal. 
- Nem fölösleges ott semmi - szólt az Úr -, az egy könnycsepp. 
- Hát az meg mire jó? 
- Azzal lehet kifejezni az örömöt, a bánatot, a csalódást, a fájdalmat, a magányt és a büszkeséget. 
- Te egy lángész vagy! - kiáltott fel az angyal. 
Finom melankóliával válaszólt az Úr - Megvallom az igazat, a könnyet nem én teremtettem!"

2011. december 2., péntek

Mint egy őrült ...

Mint egy őrült, olyan intenzitással és erővel fejem a cicim, hogy Dorkának ínségesebb időkre legyen finom tejcije. Ez szép és jó lenne, csak mégsem ezért facsargatom magam napi többször fél órát. 
Történt ugyanis, hogy tegnap előtt megjött újra a menstruációm. Azt mondta a dokim, hogy a statisztika szerint az arány 70% hogy nem fogok ünnepelni, 30%, hogy igen. Hát így Mikulás közeledtével megtörtént a dolog, aminek cseppet sem örültem. Kudarcként éltem meg eleinte, majd rá kellett jönnöm, hogy bármit csinálok, ez már így marad. Zsuval történt telefonbeszélgetés tartja bennem a lelket egyedül: azt mondta, neki szülés után pont 8 hétre megjött egyszer, majd közel egy évig semmi. Nekem is pontosan 8 hétre Dorkám világrajövetele után ütött be a krach. Ezzel csak 2 gond van. Az egyik, hogy terhesség alatt is tiltólistás volt a szex, szülés után 6 hétig, most meg ez ... nem hiszem el, hogy ennyire szerencsétlen vagyok! A szerencsétlen-hetemet, amikor esek, kelek és minden élő- és élettelen dolgot eltörök, elrontok már letelt nem is olyan rég. Igyekszem felfogni úgy a dolgot, hogy most ezt dobra a gép, ha a fejem tetejére állok sem lesz másként. A másik gondom, hogy Dorkával a szopi nem egy leányálom mostanság. Eddig szépen, egyenletesen szopizott, még levegőt sem nyelt közben, most csak levegőt nyel, kiköpi a mellbimbót, játszik, majd mivel éhes, sír. Állítólag mensi alatt változik a tej íze; tuti van benne valami. Ezt kivédve igyekszem a virágszirom esszenciás olajommal kenni a mellem, hiszen ez jó a tej ízének javítására. Nem mellesleg a kézi fejés hátrányát is kiküszöbölhetem vele. Ugyanis a gépi mellszívó nekem nem vállt be. Ödémás lett tőle a mellbimbóm, ezért maradt a két kis kezem. Amivel viszont kidörzsöltem már a bőrt, annyira akartam, hogy minél több legyen, hogy meg tudjam csinálni. Nyilván először nem jól álltam neki, mert mint az őrült neki estem. Jött a tej, de baromira fájt utána és mint a húgom babakocsis versenyén nyúztam le a bőrt a mellemről. Emellett megtapasztaltam és magamban jót mosolyogtam a mellem két formáján. Fejés előtt követ lehetett volna zúzni rajta, annyira kemény volt, Krisz szerint non-plus pornós műmell feeling, fejés után szerintem lógó tacskó füle effekt figyelt be. Mindenesetre elkönyvelhetett a mélyhűtőm 100 ml tejecskét háromnegyed óra alatt. Aventás poharam van itthon, abban fagyasztottam le most, de Zsu javaslatára elugrasztottam Kriszt a Wolf-ba, hogy vásároljon nekem tejtárolós zacsit. Beszéltünk még dobozkákról is, de a helyszűkét nézve a zacskókkal gazdaságosabban ki tudom használni az amúgy baromi kicsi mélyhűtő részt. Eddig nem fejtem tejet, de az ok, amiért most ezt teszem a következő. A dokim javasolta, hogy figyeljem, hány napos lesz a mensim, mert ha 10 napnál tovább tart, az nem jó, akkor a hormonháztartásom borult fel, amit mielőbb orvosolni kell. A kezelés ideje alatt viszont nem szoptathatok. Utána újra folytathatom, ha lesz még mit. Nagyon bízom benne, hogy nem erről van szó és Zsu példáján haladva nekem is egyszer csönget a Mikulás piros köpenyben. Nagyon szeretek szoptatni. Másrészt mindig nálam van. Ezzel tudom a legkönnyebben megnyugtatni, ellazítani Dorkát. Olyan meghitt, olyan intim, ha kettesben vagyunk. Már fogja Dorka a kezem, olyan édesen néz közben a szememben, hogy a szívem megtelik melegséggel. Jó lenne ezt a vonalat továbbvinni és a mostani hisztivel és fintorokkal kísért szopit elhagyni!
Másrészt rájöttem, hogy kell fejni ... mert mi van akkor, ha olyan beteg leszek pár napig, hogy gyógyszert kell szednem - bár nem szedek gyógyszert soha, nagyon remélem nem is fogok ... de mi van ha ... -. Ráadásul Krisszel már el-eljárogatunk/járogatnánk s nem feltétlenül 2-3 órás kimenővel ... főleg így, hogy Dorka tulajdonképpen átalussza az éjszakát. Viszont mindig az van a fejemben, ha felkel és nem vagyok ott, akkor sírni fog, mert rajtam kívül más nem nagyon tudja megszoptatni. Anya - nála van a legjobb kezekben -, ha itt van, akkor ő is meg tudná etetni a babámat cumisüvegből, így este elmehetnénk nyugodtan 'bulizni'. Hozzáteszem Dorka nagyon nem szereti a cumisüveget. Bokákol tőle és nem tudja használni sem. Így gyakoroljuk most. Ciciből eszik, cumisüvegből plusz pohárból iszik, vagyis csak szomjoltásra használjuk. Felforralt, lehűtött vizet kap. Anya hozott neki a múltkor Jana babavizet, de azt is felbontás után forralni kell. Poharazni és kanálból enni már tud, de a tejecskét mégsem adhatom neki pohárból vagy még jobb kanállal pohárból. Ez olyan, mintha nekem a rakott krumplit pohárból kellene fogyasztanom.  Nagyon ellene voltam a cumisüvegnek, de most rájöttem, hogy tényleg kell. A cumit viszont most sem engedjük be az életünkben, nálunk azt már alapból elvitte a cica.

2011. december 1., csütörtök

Adventi készülődés

A szó latin eredetű, jelentése: megérkezés, az Úr érkezése. A karácsonyra való előkészület ideje, kezdete András naphoz (nov.30) legközelebb eső vasárnap. Tágabb értelemben a reményteli várakozás, a lelki készülődés ideje. S ezt most teljes szívvel megélem, átélem, hogy Dorka velünk van. A tavalyi karácsony is lótás-futással telt, hasonlóan az Adventi időszakhoz. Emlékszem 23-án vásároltam meg mindent, akkor díszítettem fel a lakást, nálunk akkor van a faállítás is, mert a szenteste édesanyáméknál telt minden évben. Éjjel sütöttem 7-féle süteményt és kajára már nem is maradt időm, mert a leltárt be kellett fejeznem időben a cégnél. Az idén ez másképp lesz - terveim szerint -. Jövő héten szeretném mindenkinek megvásárolni az ajándékot. Apróságot fognak kapni a családtagok, a barátok pedig szokásunkhoz híven saját készítésű dolgokat. Tavaly mézeskalács házat és süteményes meglepi dobozokat készítettünk. 
A szentestét szeretném itthon tölteni a szeretteimmel. Dorka első karácsonyára készülünk. Tudom, hogy ő ebből még nem fog érteni semmit sem. Maximum a fények fognak neki tetszeni ... mégis olyan jó, hogy van kinek készülni. Eddig is volt, mert Krisznek nagy öröm volt lakást, fát díszíteni és családi hangulatot teremteni ... ezt most már apával együtt csináljuk Dorkának. Másrészt olyan nehéz egyensúlyt teremteni a két nagyszülő között. Nem akarom, hogy sértődés legyen és azt sem akarom, ami eddig minden évben volt nálunk: a lótás-futás, ide rohanok, oda kapok, sehol sem tudtunk érdemlegesen időt eltölteni. Az idén nyugi lesz és nagyon szeretném, ha a nagyszülők jönnének először hozzánk, Dorkához s szerintem ez így is van rendjén még egyenlőre. 3-féle sütit fogok sütni: bejglit, rontott krémest, linzert és diós virágot. Ez 4, de az utolsó 2 egy tésztából készül, így 3. 
Tegnap előtt már nekiálltam a próbasütésnek, nagy sikert arattam a bejglikkel! :)
Elkezdtük Dorkával feldíszíteni a lakást is. Nagyon segítőkész babám van: vagy széles vigyorral meózza a munkám, vagy alszik ... ami ilyen helyzetben valljuk be őszintén a legnagyobb segítség tőle. Amikor fent van, mint a koszorú készítésnél, akkor magyarázok neki, mit hogyan kell csinálni s a nagy masnit együtt raktuk fel a mi sajátos Adventi-koszorúnkra. Íme az eredmény:











Munka végeztével megjutalmaztuk magunkat. Anya egy sport szeletet evett, Dorka fincsi tejcit kapott peluscserével összekötve, mert a készülődés nagy izgalma kihatott a fenekén lévő csomag tartalmára. Majd felöltöztettem Dorkát és kimentünk a lépcsőházba. Babahordóban édesen figyelte, amíg felcicomáztam a bejárati ajtónkat. Nagyon nagy segítség volt, ugyanis szorította a girland végét és ezzel ő csinálta a legnagyobb munkát. A végén ez lett belőle:











Miután ezzel végeztünk, Dorka elaludt. Elfáradt a nagy sertepertében. Alvás közben Dorka szobájában "Előmikulás" járt, aki a Télapó előtt körbenézi a babák szobácskáját azzal a céllal, hogy tudósítsa a Nagy szakállúnak, csizma híján a szoba van kitakarítva és ünneplőbe öltöztetve. Nálunk ez így néz ki:











Így Dorka biztosan ajándékot kap a Mikulástól virgács helyett!









Ébredés és a szokásos összebújás után megmutattam Dorkának a szorgos kis manók munkáját ... nagyon tetszett neki:










Mi így készülünk karácsonyra, Mikulásra. Az első nagy, közös ünnepünk. Már most nagyon izgulok, hogy minden rendben menjen, minden jó legyen és Dorka magához mérten élvezze a szeretet ünnepét. Biztosan érzi, hogy mennyire szeretjük, hogy ő az életünk.