Összes oldalmegjelenítés

2011. december 1., csütörtök

Éjszakai felismerés

Dorkának van keze! - konstatáltuk mindezt éjjel negyed 3-kor. Ugyanis kislányom felfedezte, hogyan kell használni a kezecskéit. Először - szerintem - véletlenül érte el a kiságyára felfüggesztett zenélő, csillogó-villogó zengő-bongó játékot. Az infarktus kapott el, amikor a woki toki teljes erőből nyomta a Hull a pelyhest, rohantam át a kisszobába és már a nappaliból látom, hogy diszkófényben pompázik Dorka szobája a sötétben. Sietek befele, nehogy felébredjen Dorka, ekkor látom, hogy a kiságyban keze-lába jár, ekkor még mindig kék, sárga és piros színben úszik a szoba. 'Denszelt', ritmusra ropta aranyom, közben fülig érő szájjal vigyorgott. Annyira aranyos volt, hogy hirtelen nem tudtam eldönteni, sírjak vagy nevessek. Aztán kitört belőlem először a nevetés, majd amikor csillapodtak a kedélyek, a fény- és hanghatások, azt vettem észre, hogy kis manóm próbálkozik újraindítani az éjjeli banzájt. Ez annyira meghatott, hogy kifolyt a könnyem is. Próbálkozott és sikerült is, majd még többször is eljátszotta volna ezt, de mégiscsak lassan háromnegyed 3 lesz, úgyhogy napoljuk a történetet. Visszaaltattam. Reggel 8-kor ismét matatásra ébredtem. Judittól kapott bárányával tett-vett angyalom a kiságyban. Nagyon dolgozott, nagyon szuszogott, én meg nagyon büszke voltam rá. Ma egész nap a keze a szájában van, szopja az ujját - hozzáteszem már 3 napja tart ez az őrület -. Még ennek is örülök ... nyilván, majd amikor 3 évesen az oviba menet a földhöz csapkodja magát, követelve az ujját, amit gonosz anyja nem enged, akkor nem fogok annyira örülni a cumizásnak ... de most olyan édes! Elalvás előtt így nyugtatja magát. Akkorákat cuppog és olyan baba ilyenkor, hogy Kriszel csak nézzük és nagyokat mosolygunk. Régebben, amikor elképzeltem, hogy milyen egy bébi, egy arcocska ugrott be. Dorka pofiját láttam már akkor is magam előtt és a szájában volt az egyik ujjacskája, azt szopta. Ma ugyanezt a képet kaptam vissza, ezt láttam a babahordóban, amikor fél 10-kor letettem aludni Dorkát. Nekem megvalósult az álmom ... egy apró fejecske, arcocskával és ujjacskával a szájacskában :)

2 megjegyzés:

  1. Az ujj miatt nem kell hisztizni, az kéznél van.:-) Nekem két ujjszopósom van, nem tudsz ellene tenni semmit. Volt egy cumisom is. A Cumisomtól 3 évesen gond nélkül elvettük a cumit. A nagyobbik ujjszopósom mindjárt 5 éves, és sajna szopja nagyon. A 3,5 éves is szopja, de csak elalváskor, és csak addig amíg el nem alszik, utána már nem, és napközben sem. Szóval még ezt sem lehet befolyásolni.

    VálaszTörlés
  2. Hát ettől félek én is ... mamám elmondása szerint anya még az iskolában is szopta az ujját ... ezt sokkal nehezebb elvenni,mint a cumit :)

    VálaszTörlés