Összes oldalmegjelenítés

2011. december 16., péntek

Fogas kérdés

Dorka manónk ma reggelre meglepett minket 10 hetesen 2 ici-pici fogacskával. Nagyon kis tündérien áll neki. Igaz, még csak a fogacska vége van kint az ínyből, de szemmel láthatóan kint van! Azt hittem ha eljön az idő, jobban megsínyli, de nem vészes! Sőt, mondhatni nem ettől nyűgös a kis Drágám, hanem a széltől és a kettős front csinálja ki teljesen. Napok óta nyáladzik Dorka ... mit szépítsem, durvább aranyom, mint egy Cane Corsó kutya. Sőt! Tovább megyek! Durvább, mint otthon Rudi cica, aki minden élő és mozgó dolgon cicit keres és körbenyálazza anyát tetőtől talpig tejserkentésre késztetve szopizás okán. 
Töröltem, töröltem, már a sokadik textilpelust használjuk. Aztán rájöttem, hogy a fene se kínlódik a pelusokkal, inkább előkét kötök a nyakára és azt, ha a vállamra hajtja a fejét, akkor engem is véd a tócsától és az ő pofija sem lesz annyira nedves, ugyanis rá tudja rakni a fejét. Másrészt védi a ruhácskáit is. Nagyon örültünk a két fognak, nagyon megdicsérgettük, megszeretgettük, ő meg nagyon örült neki. Szerintem nagyon ritka, hogy ennyire korán megjelennek az első fogak, de hát mint tudjuk, Bezzeg Dorkáról van szó! 
A másik nagy büszkeségünk vele kapcsolatban, hogy nyúl ... mármint olyan tárgyakért, amiket nagyon szeret. Mikulás bácsi, anyától kapott csörgő és a kis székén lévő virágért. Pár nappal ezelőtt írtam, "mintha nyúlna" ... hát konkrét próbálkozások vannak kérem szépen. Igaz sokszor a nagy hévben saját magát üti le akkora koppal, hogy nekem fáj, de egy kis szájgörbülés után minden rendben van vele. 
Annyi változás jött be hirtelen. Annyi új dolgot mutat most ez a csöppség! Figyelek nagyon, jegyzetelek s rögzítek mindent. A hangját próbálgatja s nincs is nagyobb boldogság, amikor reggel a fürdőben készülődve hallgatom Dorka sikogatását! Édes nagyon! Kezd nyitni a világ fele. Kezd kibontakozni a csöpp virágszálam. Nyílik a kis elméje. Fantasztikusan ki van ez találva s nem győzök rá csodálkozni a természetre, a gyerekemre, hogy ismerkedik a világgal, velünk, a körülötte lévő dolgokkal. Mi hoztuk létre, a jó Isten segített nekünk benne, megszületett, bezárta a lelkét a parányi kis testébe miattunk, hogy a gyermekünk legyen! Minket választott és ajándékoz meg a létével, a kis dolgaival nap, mint nap. Ezért nagyon hálásak vagyunk neki, nagyon szeretjük és a lehető legjobb tudásunk szerint igyekszünk nevelgetni, terelgetni. 
S igyekszem mindig ezekre gondolni, amikor vörös fejjel, torka szakadtából visít! :)
Köszönjük, hogy vagy nekünk Édeske!

2 megjegyzés:

  1. De durva ez! Bár lehet, hogy hülyén hangzik, viszont meg vagyok győződve arról, hogy a babák ezt is, mint minden mást, ösztönösen tudnak. Pár hete esztek szilárdat is, ugye és Dorka egyszerűen tudja, hogy ehhez kellenek a fogacskák :) Hát növesztett :)

    VálaszTörlés
  2. Milyen jót írtál Bogi! Nekem ez eszembe se jutott! De milyen igazad van! :)

    VálaszTörlés