Összes oldalmegjelenítés

2012. szeptember 30., vasárnap

3

3 nap és Dorka első szülinapját üljük-
Életem legnagyobb és legszeretetteljesebb ölelésén vagyok túl Dorkával. Itt most elmorzsoltam egy könnycseppet. Lefekvésnél olyan szorosan karolt át, még nagy cuppanósat is kaptam. Nagyon megható volt ... Dorka pedig nagyon drága. Hozza a könyvecskéit, hogy meséljünk belőle, ha nem teszem egyből, felemeli a kezem és beletuszkolja a könyveit ... nagyon édes ilyenkor és olyan kis hálás érte. Beleül az ölembe és várja, hogy mi történik, mit fogok mutatni. Apával beszélgetnek babanyelven. Ez valami olyan különleges használata a nyelvezetnek, amit csak ők értenek és csak kettőjüknek van meg. Közben Dorka visít a nevetéstől, mutogat és apa is ölelős körbe esik :)  
Az ajándék vásárlás sikeres volt tegnap, minden megvan, amit szerettünk volna a party dekorokkal egyetemben. Nagy a készülődés fejben, lassan már ténylegesen is nekiállok, bár addig még van vagy egy hét. 
Őszintén szólva nagyon nem akartam, hogy egy éves legyen ... de mégis vártam. Tudom hülyeség, mégis olyan jó volt vele babázni. Sosem értettem azokat, akik siettették az időt, hiszen annyira ki kellene élvezni ezeket a baba pillanatokat, sosem jönnek vissza és olyan gyorsan elmúlnak. Valahogy úgy élem meg, mintha ezzel az egy éves szülinappal változna a világ, pedig tudom, hogy nem fog. Másnap ugyanúgy fel fogunk kelni, ugyanúgy lesz nap, nem lesznek mások a színek, nem leszünk mi sem mások ... mégis elmúlt egy év és nagyon nehéz a szívemnek. Másrészt őrülten várom, jobban, mint bármit eddig. Olyan nagy lány már, olyan drága és közben napról napra okosodik, tanul és mutat valami újat. Most még jobban szeretgetem, még jobban bújok, pedig semmi sem fog változni, mégis valahogy az elmúlás szele csapott meg ... nincs mese öregszik :)
A szülinapi meghívó, melyet kiküldtünk a családnak és a barátoknak:
Természetesen Dorka aláírással, még nem sk.


Egy évvel ezelőtt anya szemszögéből:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése