Összes oldalmegjelenítés

2012. október 18., csütörtök

Van az úgy ...

Van az úgy, hogy ha az embernek gyereke születik, azzal henceg mindenkinek, hogy ha alszik, akár porszívózni is lehet mellette, nem zavarja. Aztán ez leredukálódik arra, hogy nyugodtan beszélgethetünk mellette, majd jön a némaság. Én így jártam és a nagyon fazon gyerekem bebizonyította, hogy mégsem ...
Amikor Dorkát elkezdte érdekelni a világ és felfedező útra indult a kiságyban, úgy altattuk, hogy bevittük, leraktuk, elköszöntünk, majd elaludt, de addig, amíg álomba szenderült, lenémítottuk a tv-t, hogy nyugodt álma legyen, hiszen ekkor már minden érdekelte, legfőképp a beszűrődő zajok. Ez most is így van. Ha bealszik, bombát lehet robbantani mellette már, nem zavarja, zenét hallgatunk, filmet nézünk, csak addig kell a csönd, amíg elalszik ... általában. (Nagyon nem voltam híve a némaságnak ... mert nem volt rá szükség egy darabig.) Ugyanis ez mégsem így van egyes eseteknél.
Van az úgy, hogy amikor az ember gyereke alszik, megtanul némán főzni, némán takarítani, némán járni, hang nélkül fürödni, inni, enni és még sorolhatnám ... némán beszélni és a társaság is megtanul kiválóan actyvitizni a kommunikáció okán nálunk, ha a csemete alszik, hiszen ezért nem mondunk le senkit.
Dorka mégis bebizonyította, hogy működik a zajban elalvás.
Múlt héten játék közben felkéretőzött az ölembe és Híradó közben simán aludt háromnegyed órát, igaz akkor a délutáni alvása kimaradt. Szólt a TV, mellette elkészítettem a vacsorát, felmostam, összepakoltam.
Szintén a múlt héten a fél 3-as alvását 3-kor befejezni vélte - vagy el sem kezdte -, kihoztam a kanapéra, letettem hasra, majd bealudt TV mellett, nyitott ablaknál, úgy, hogy a szomszédban fúrtak-faragtak. Gondoltam köcsög leszek, összeporszívóztam mellette, jött a vízóra leolvasó, csöngetett többször - egy hasonló felébredős, visítós sztori a végére majd -, Majával játszottam, csak a kíváncsiság kedvéért ... aludt. Olyan mélyen, hogy háromnegyed 6-kor kelt fel és méltatlankodott, hogy akkor ő még talán visszafeküdne egy kicsit. 
Szóval kiszámíthatatlan rettenetesen, hogy melyik zaj zavarja és mikor. Sokszor mondják, hogy az a gyerek, amelyik álmos alszik körülménytől függetlenül ... hát én ennek az ellenezőjéről regényt tudnék írni.
Hétköznap, napirendet betartva igyekszem kussolni az bealvások ideje alatt, mert én a nyugodt pihenés híve vagyok és hogy az alvása valóban pihentető legyen, ne felületes és ehhez csönd kell számára. Mégis a példa azt mutatja, ha totálisan kicsinálja magát, vagy én őt, akkor nem számít a körülmény.
Szóval jót röhögtem magamban, hogy mennyire gyagya vagyok. Amikor anya itt van és vigyáz Dorkára, hazaérés előtt felhívom, hogy fogja meg a kutyát - a kutya száját, hogy ne ugasson - bár igazán nem tudom, hogy akkor megébredne-e, de valahogy nem akarok többet kísérletezni vele, mert ha felkel és nem aludta ki magát, akkor nyűgös lesz.
Egyébként visszatértünk a hálózsákos alvásra éjjel és délután. Nagyon szereti, pedig nagyon féltem tőle. Amikor felkel, minden egyes alkalommal hatalmas vigyorgások közepette rácsodálkozik mindkét lábára, amikor kibontom a zsákból ... hűűűű, megvan ... hűűű, kettő ... és keresi a többit ... még eddig nem találtuk! Annyira drága ilyenkor!
Az altatás mint mindig: beviszem, megszeretgetem, elköszönök, mondom neki, hogy "most pedig alvás következik", lerakom, betakarom és kijövök. Ha ezután nagyon-nagyon sír 10 esetből 1-szer, akkor várok 5 percet, majd visszamegyek, nem szólok hozzá, nem veszem ki, megsimogatom a  hátát és kijövök. Ennyi.
Egy rövid szösszenet a végére:
Nyáron, a postásunk minden áldott nap 11-kor jelezte, hogy megérkezett. Dorkát fél 10-kor raktam le aludni és fél 12-ig szunyált. Hozzátartozik a történethez, hogy én voltam a hülye, mert 2-szer behívtam és mindegyik esetnél adtam neki sütit, buktát. Ezután jött minden nap és állt az ajtóban az elemózsiáért, majd pár hét után meguntam és szóltam neki, hogy öreg ez már a pofátlanság netovábbja ... az hagyján, hogy állsz az ajtóban a sütiért és kivárod azt is, hogy megsül még akkor is, ha fél óra van vissza a pogiból, de az, hogy kétszer csengetsz és a gyerek állandóan felkel rád, az már sok/sokk. Behívtam, s mivel Dorka ordított a "nem alvás" okán, a kezébe adtam a gyereket, mondtam neki, hogy parancsolj, lehet altatni ... na, azóta nem jött a postás és kétszer sem csengetett.


12 megjegyzés:

  1. Kis drága! Ebben tényleg van valami,hogy Ők tényleg ott és akkor alszanak amikor akarnak :) Nimród a búcsú forgatag kellős közepén édesdeden aludt, de néha itthon a csendes lakásban nem megy a dolog.
    A postásotok tényleg pofátlan egy fazon, de a történet jó! Én egyszer a picivel a kezemben nyitottam ajtót, és mondta,hpgy miért nem szoltam,hogy baba van a lakásban... azóta kopog.

    VálaszTörlés
  2. Tényleg a kezébe nyomtad??? :DDD
    Én is csend párti vagyok, baszogattak is érte eleget, kell a háztartási zaj stb (jah, aki hallotta már a mosógépünket centrizni, az lehet hazavárhatná a szeretteit is a temetőből kb., olyan hangos).
    Mégis Véda is tud "zajban" aludni, az idézőjel azért, mert nem zaj ám a jó kis AC/DC a kocsiban üvöltetve :)). Vagy a múltkori etetőszékes-rock-rádiós eset, borsólevesbe fordulással :)
    Ja és minket is hívnak, hogy fogjuk meg a Szóját, ő is hangosan köszön mindenkinek. A csengőre meg már kiírtam, hogy kérem kopogjon...
    Még mindig kétszer alszik Dorka? Mázlista!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. De bele ám, nem azsroztam, azóta nem nagyon jön, csak ha feltétlenül muszáj.
      A háztartási zajokkal elvan Dorka, mosógép, a mosogatás stb ... nem zavarja - ez sem igaz így - nem mindig zavarja.
      Nálunk is belefejelt Dorka az uzsiba fáradtság gyanánt ... Krisz meg még rátett egy lapáttal, amikor látta, hogy kettyenik a feje, elkezdte dúdolni a Jó éjszakát gyerekek, búcsúzik a Füles máááááára" ... ennél már KO volt a csaj! :))) Liz

      Törlés
    2. Ja, egyébkétn igen, kétszer alszik. 5-kor kelünk, napi 2-2 és fél órát utazunk, nagyon elfárad szegényem, én is ... kell a két alvás neki. Fél 10-kor és fél 3-kor, majd este fél 8-kor. Hétvégén is kel hajnalban, viszont igyekszem kakaóztatás után visszarakni és el is alszik szépen fél 8-ig már. :))) ... na ezekben az esetekben, amikor későn kel nem mindig jön össze a két alvás, általában csaka délutáni. Liz

      Törlés
  3. Fanni csak csendben tud elaludni a mai napig... ha kopognak, akkor kopogást imitál... ha halljuk a felettünk lakó kislányt sikítozni, akkor nevet... nálunk is az van, hogy amíg elalszik, addig tv lehalkít, és apa még nem is krákoghat :-) Ha elaludt, mellette is bombát lehet robbantani... bár ha huzamosabb ideig fúrnak, akkor már felriad...

    A postás sztori jópofa. :-)

    VálaszTörlés
  4. Jajj de jo volt ez a bejegyzes:) Milyen jo hogy hozzank nem jon postas:) Engem is izelgetnek hogy ne altassam csendben a gyereket, nade en is ugy szeretek aludni, persze volt mar hogy hajat mostam, szaritottam mig aludt es nem ebredt fel, de tobbnyire az van amit irsz hogy mar neman pisilek es a wct se huzom le ha este elaludt, ugyhogy mostmar ugy idozitem a wczest hogy miutan o lefekudt ne kelljen menni:) A delutani rovidke alvasa ugye babakocsiban zajlik es jonnek mennek a villmosok, buszok, autok, dudalnak, jon a mento szirenazva...stb...akkor nem zavarja...

    VálaszTörlés
  5. Mi is a "nem kell néma csöndben lenni" amikor alszik a gyerek típusú szülők vagyunk! Ennek ellenére, van hogy még mosogatni sem mosogatok közben. Van amikor mélyebben alszik, van amikor könnyen felébred. Van amikor bármilyen körülmény között elalszik (múltkor a KIK-ben, apukája kezében), van hogy sehogy - pedig álmos. Szerintem ez olyan sok mindentől függ.
    Én attól akadok ki, amikor annak ellenére, h rá van írva a kaputelefonra, h elég egyszer röviden megnyomni, folyamatosan nyomják - ja meg még csengetnek is!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A kaputelefontól nekem is herótom van. Csak röviden, erre mindenki nyomja folyamatosan. De az a legjobb, ha az adott helyre nem tudnak bemenni, akkor végigcsengetik a lakásokat, hogy engedjék be ... Liz

      Törlés
  6. A kaputelefont én is letépném legszívesebben, főleg mikor a gyerek alszik. Ezek a szórólaposok valahogy mindig minket találnak meg, baromi szimpatikus lehet a nevünk. És nálunk csak addig kell nyomni a csengőt, míg fel nem vesszük. Nyomják, mint süket a csengőt. Ennek ellenére mi is azon szerencsések közé tartozunk, akinek elalszik a gyerek, ha álmos, legyen az bárhol is. Nálunk egész nap szól a rádió, ez az alap zaj.

    VálaszTörlés